Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 27 (100. szám) - Dr. Varga István (MDF) - a pénzügyminiszterhez - "Ki mondott fel a Budapest Banknál, és mi volt a felmondás indoka?" címmel - DR. VARGA ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
322 DR. VARGA ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Bokros miniszter úr 16 millió forintos végkielégítésével kapcsolatosan a miniszterelnök úr és a szocialista frakció meghatározó személyiségei is úgy nyilatkoztak, hogy a végkielégítést a pénzügyminis zter úr jogszerűen vette fel. Az elmúlt ülésen Bokros úr - szó szerint idézem - a következőt mondta: "A jogot keresztülgázolni nem lehet, és ha valamilyen esetben bárkinek jár a végkielégítés, akkor jár." E szókimondó és tömör álláspontot nem tudom osztani , hiszen a munka törvénykönyve 95. § (1) bekezdése szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Célja, hogy azok a munkavállalók, akik már egy bizonyos időt - minimálisan három évet - munkaviszonyban töltöttek az adott munkáltatónál, és munkaviszonyuk a munkáltató rendes felmondásával, illetőleg a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg, meghatározott mértékű kárpótlást kapjanak azér t, mert munkahelyüket elvesztették. A végkielégítés tehát nem valamilyen teljesítmény jutalma, és nem lehet kárpótlás sem a későbbi kisebb köztisztviselői jövedelemért. Ezzel kapcsolatosan hivatkozom dr. Sárközy Tamás professzor úrra - szó szerint : "Tőle m akár 100 millió forintot is kaphat valaki, ha egy bankot valóban rendbehozott, de akkor az jutalom és nem végkielégítés. Amikor valaki állami közhivatalból néhány hónapra elmegy egy állami tulajdonú társasághoz - idézet tőlem: például Rusznák Tamás úr , utána visszamegy közszolgálatba és felvesz több millió forint végkielégítést, ez - mondja a professzor - joggal való visszaélés." Az 1084/1994.(IX. 15.) kormány számú határozat pontosan a végkielégítések körüli anomáliákat kívánta megszüntetni, amikor köt elezi az illetékes minisztereket a munkaszerződések módosítására, hogy az érintett személyek csak a munka törvénykönyve által meghatározott esetekben és - hangsúlyozom - mértékben vehessék fel a végkielégítést. Kérdésem tehát: ki mondott fel Bokros miniszt er úrnak a Budapest Banknál? Felülvizsgáltae a kormány az idézett kormányhatározat tükrében a menedzserszerződéseket? És mi volt a felmondás indoka? Várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Akar László államtitkár úrna k. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, pontosítani kell a különböző fogalmakat, mert sok félreértés keletkezett ebből a szóhasználatból. Nevezetesen itt tényleg nem arról van szó , hogy egy szokásos végkielégítés kifizetésére került sor, hanem arról van szó, hogy a bankárvilágban a menedzserszerződések általában tartalmaznak egy olyan formulát, amely arra az esetre vonatkozik, hogyha és amennyiben megszűnik valamilyen ok miatt a ve zérigazgató vagy az elnökvezérigazgató munkaviszonya, akkor milyen eljárás következik be. Egy képviselői kérdés nyomán felmértük, hogy most mi a helyzet. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt nem közvetlenül a Pénzügyminisztérium vagy az ÁPV Rt., vagy az ÁV Rt .. jár el, hiszen igazgatóságok hozzák létre ezeket a munkaszerződéseket, ahol személyükben felelős tagok vannak. Tehát nem olyan egyszerű a kérdés, hogy bármit elrendelhet a Pénzügyminisztérium vagy akár a kormány is. Idáig az volt a tipikus gyakorlat, ho gy ezek a menedzserszerződések általában egymásfél éves időszakra vonatkozó bérnek, keresetnek megfelelő kifizetést tartalmaztak arra az esetre, ha nem valamilyen rendkívüli okból következőleg szűnik meg a munkaviszony. Emögött van egy olyan követelmény i s, hogy a vezérigazgatóknak általában vállalni kellett, hogy másfélkét éves időszak alatt hol, mennyire nem helyezkednek el konkurens banknál, megőrzik az üzleti titkot és így tovább. Tehát ebben az esetben arról van szó, hogy az érvényes munkaszerződés a lapján történt a kifizetés, amely érvényes munkaszerződést nem lehet csak úgy egyoldalúan módosítani. Most
