Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 20 (97. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló 50/1995. (V.10.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatainak költségvetési tám... - ELNÖK (dr. Salamon László): - HORVÁTH VILMOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
120 Milyen szempontokat v ettünk figyelembe? Először is figyelembe kellett vennünk azt, hogy egyegy adott kisebbségnek hány helyi önkormányzata van. Azt hiszem, ez nagyon fontos, mert már maga ez a javaslat igazából elsősorban az országos önkormányzatoknak juttat pénzt, de megprób áljuk felhívni a figyelmüket arra, hogy ebből a pénzből a helyi kisebbségi önkormányzatokat is támogassák. A második nagyon fontos szempontnak tartottuk azt, hogy milyen az egyes adott kisebbségeken belül ezeknek a helyi önkormányzatoknak, településeknek a szórtsága. Tisztelt képviselőtársaim, ugyebár nem mindegy az, hogy egyegy adott kisebbség az ország hány megyéjében él. Megpróbáltuk ezt is figyelembe venni, hiszen például az örmény kisebbség tulajdonképpen csak Budapesten hozott létre helyi önkormányza tokat, míg mondjuk a szerbek három megyében és Budapesten, a szlovákok hét megyében, a horvátok hat megyében, a németek tizennégy megyében, a cigányok pedig az ország valamennyi megyéjében hoztak létre helyi kisebbségi önkormányzatokat. A harmadik szempont, amit figyelembe vettünk: ez az elektorok száma. Mint tisztelt képviselőtársaim tudják, azokon a településeken, ahol nemzeti és etnikai kisebbségek élnek, de nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy létrehozzák a helyi kisebbségi önkormányz atukat, ott módjuk volt arra, hogy helyben elektorokat válasszanak; tehát ez is egy nagyon fontos szempont egyegy adott kisebbség szempontjából. A negyedik, amit megpróbáltunk figyelembe venni, a szavazatok száma. Itt tulajdonképpen egy nagyon érdekes dol got lehet megfigyelni. Van olyan kisebbség, név szerint a szlovén, amelynek eléggé pontosan tudjuk a létszámát: ők körülbelül ötezren élnek Budapesten és főként Vas megyében, körülbelül egy járásnyi területen. Ők hathétezer szavazatot kaptak, ami azt jele nti, hogy a szlovénekre azok szavaztak, akik szlovének, illetve azok a magyarok, akik ezekbe a szlovén községekbe betelepültek. Ezzel szemben például az örmények - akiknek a saját maguk által is becsült létszámuk mintegy 23 ezerre tehető - 32 ezer szavaza tot kaptak a fővárosban. Nyilvánvaló, hogy nagyon sok ember szimpatizál velük és nagyon sokan adták le a magyarok közül is a szavazatukat az örmény kisebbségre, ami egyáltalán nem baj. Szerintem az, hogy nemcsak egyegy adott kisebbséghez tartozók szavazta k a helyi kisebbségi önkormányzatokra, ez egy nagyonnagyon pozitív folyamat és nagyonnagyon értékelendő. Én a magam részéről, mint horvát kisebbségi, nagyon örülök is ennek. (11.20) Tehát a szavazatok számát is megpróbáltuk figyelembe venni. És figyelemb e vettük azt is, amit talán egy szóval úgy lehetne kifejezni, hogy pozitív diszkrimináció. Nevezetesen, hogy függetlenül attól, hogy egyegy adott kisebbségnek mekkora a létszáma, mennyi szavazatot kapott, kell hogy legyen egy olyan minimális összeg, amit minden egyes országos kisebbségi önkormányzatnak meg kell adni, hiszen minden egyes önkormányzatnak ki kell alakítania egyfajta infrastruktúrát. Én azt hiszem, hogy ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével sikerült végül kialakítani egy olyan konszenz usos álláspontot, amely többékevésbé maguknak a kisebbségeknek a bizalmát is bírja. Kétségtelen, hogy nem egyszerű egy ilyen pénzelosztás, hiszen itt, szemben a települési önkormányzatokkal, nem lehet egyszerűen csak egy egyszerű normatívát megállapítani, ahogy az imént mondtam, és a szavazatok számát sem lehet önmagában figyelembe venni. Tehát megpróbáltuk ezt a két dolgot kombinálni. Úgy érzem, hogy hosszú viták után tehát sikerült az optimális javaslatot önök elé terjeszteni, s nagyon kérem tisztelt ké pviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot módosítások nélkül. Annál is inkább, mert maguk az országos kisebbségi önkormányzatok is egyfajta önmérséklésről tettek tanúbizonyságot. A cigány és a német országos kisebbségi önkormányzatnak hogyha kiszá moltuk volna az előbb említett normatívák alapján a nekik járó összeget, ahhoz képest kevesebbet kapnak, de ők maguk voltak hajlandók, úgymond, lemondani a kisebb kisebbségek javára.
