Országgyűlési napló - 1995. évi nyári rendkívüli ülésszak
1995. június 20 (97. szám) - A nyugellátások, baleseti nyugellátások 1995. évi szeptember havi emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
107 Márciusban a tisztelt Ház döntésének megfelelően 11 százalékos nyugdíjemelésre került sor januári visszamenőleges hatállyal. A kormány a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal egyetértve 4 százalékos nyugdíjemelést javasolt szeptemberben, szintén januári visszamenőleges hatállyal, és ezzel az emeléssel éves átlagban 15,4 százalékos nyugdíjemelés valósulhat meg. A kormány azt javasolja, hogy ebben a 4 százalékos emelésben ugyanaz ok a személyek részesüljenek, akik márciusban, tehát az 1995. január 1je előtt megállapított ellátással rendelkezők. (10.00) Így az emelésben részesülők száma meghaladja a hárommillió főt, és ebből nem a társadalombiztosítá si alapok finanszírozzák a korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, mezőgazdasági járadékban részesülő mintegy 250 ezer fő nyugdíjemelését. A saját jogú nyugellátást és a hozzátartozói nyugellátást, a 4 százalékos emelésnek megfelelően - amennyiben önök a javaslatot jóváhagyják - 15 120 forintig lehet majd együtt folyósítani; a jelenlegi összeghatár 14 540 forint. A teljes nyugdíjaknál az emelés legkisebb és legmagasabb összegének meghatározását a kormány és a Nyugdíjbiztosítási Önkormán yzat egyaránt szükségesnek tartja az alacsony ellátással rendelkezők védelme érdekében. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat szerint az egy főre jutó átlagos emelés szeptemberben 600 forint, a saját jogú teljes nyugdíjak legalább 350 forinttal, maximum 1400 f orinttal emelkednének. Ami ennek a javaslatnak a költségvetési kihatását illeti, ez az emelés a Nyugdíjbiztosítási Alapban 15 milliárd forint, az Egészségbiztosítási Alapban 2 milliárd forint kiadást jelent. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat költségvetése összeállításakor még 14,5 százalékos nyugdíjemelést tervezett, ez a magasabb mértékű emelés 4 milliárdos többletelőirányzatot igényel, azonban a társadalombiztosítási alapok idei, még tárgyalás alatt álló költségvetésében erről gondoskodni kell. A Nyugdíj biztosítási Önkormányzat álláspontja az, és erről is szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni, hogy a várható nettó keresetindexhez igazodó nyugdíjemelés vitatható módszer. Gondot jelent az is, hogy a szeptemberi végrehajtáshoz legkésőbb július közepéig dön tést kell hozni, és így az emelési javaslat előkészítésének időszakában a várható index még rendkívül bizonytalan. Az önkormányzat ezért javasolta azt, hogy még az idén készüljön javaslat a nyugdíjemelés tényadatokhoz igazodó új módszerére, és ismételten v izsgáljuk meg az ez évi nettó keresetnövekedés alakulását. A kormány a tényleges nettó keresetnövekedéshez igazodó nyugdíjemelés módszerével egyetért. A bevezetés lehetséges időpontját azonban előre nem kívánja rögzíteni. Ugyanis ennek időpontjához ismerni kell az 1996. évi pénzügyi gazdasági mutatókat is, ezért az új módszer vizsgálata az 1996. évi központi és társadalombiztosítási költségvetés készítésekor időszerű. Szeretném azt is elmondani, hogy a központi költségvetésből finanszírozott mezőgazdasági j áradékokat - a nyugellátásokkal egyezően - január 1jei hatállyal, 4 százalékkal javasoljuk emelni. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a központi költségvetésből finanszírozott nyugdíjszerű szociális ellátásokat és a politikai rehabilitációs célú pótlékok at a kormány saját hatáskörében, a nyugellátások emelésével azonos mértékben, szeptember 1jei hatállyal kívánja emelni. Végezetül kérem képviselőtársaimat, támogassák a kormány és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat javaslatát, és az időben történő végrehaj tás érdekében még a nyári szünet előtt fogadják el a nyugellátások, baleseti nyugellátások szeptemberi emeléséről szóló országgyűlési határozat tervezetét. Köszönöm. (Gyér taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlé s! Most megadom a szót Bleyer Jenőnek, a szociális bizottság előadójának.