Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 13 (63. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
964 fogjuk venni, hogy a gyerekektől elveszik a kenyeret, hogy nem lesz gyet, hogy nem lesz gyed, hogy nem lesz szociális pótlék, hogy nem lesz szülési hozzájárulás ?! (Zaj.) Vajon az a párt, amelynek a jelmondata közel száz éve "Isten, haza, család", az eltűri majd a család elleni támadásokat, a nemzet elleni, a haza elleni, az Isten elleni támadást?! (Közbekiáltások: Óh!! - Derültség a bal oldalon. Taps a jobb oldal on.) Mert én Isten elleni bűntettnek tekintem azt, ha a gyerekekhez nyúlnak hozzá, ha a gyerekektől és az anyáktól akarják elvenni azt, amit az önök hozzá nem értése, dilettantizmusa, tehetségtelensége elvett ettől az országtól! Emlékezzék, miniszterelnök úr: nyolc hónapon át nem tudtunk mást mondani - mert ez felelt meg a valóságnak , mint hogy önök káoszhelyzetet idéznek elő, szakértelem helyett dilettantizmus az, amit tesznek. És ráadásul, a lényegét tekintve, nem tesznek mást, mint lebontják azt, amit a korábbi parlament négy éven keresztül alkotott. (Zaj, moraj a bal oldalon. Közbekiáltások: Pfúj!) De most, sajna, túlléptek ezen: most már a saját maguk által alkotott törvényeket is lebontják. Szembekerültek önmagukkal is, hiszen a gyes, a gyed és a töb bi alapvető szociális intézkedés felrúgásakor legalább nyolc, eddig hozott törvényükhöz kénytelenek hozzányúlni. A parlament a következő hónapokban mást sem fog tárgyalni majd, mint az önök újabb előterjesztéseit, hogy most már azokat a törvényeket is hely ezzék hatályon kívül, amelyeket önök indítványoztak. S ezzel szemben ott állnak a tények: Most olvastam a Népszabadságban, az önök újságjában... (Folyamatos zaj a bal oldalon.) ..., önök nem látnak kivetnivalót abban, hogy Magyarországon valaki százezer for int törzstőkéért 15 milliárd forintnyi vagyoni részesedéshez jutott! De kérdezem én: hogy fogja megérteni, mondjuk annak a jegybanknak az elnöke a kis gyed vagy gyes után kétségbeesve síró anyákat, azokat a családokat, amelyek nem fogják tudni a gyerekeike t kellően ellátni, hogy mennyire hiányoznak ezek a fillérek? Hogy fogja megérteni az a jegybankelnök, aki a korábbi munkahelyén 20 millió forint körüli havi fizetést élvezett, és legalább 20 millió forint volt az ehhez kapcsolódó bonusz?! (Zaj a bal oldalo n.) Vagy kérdezem én: a saját tanácsadói körében, miniszterelnök úr, nem tudna akár egy tucat személyt is felsorolni, aki korábban vagy jelenleg legalább havi egymillió forintos jö vedelemmel rendelkezett vagy rendelkezik? Kérdezem én: hát vajon ha önök szociális intézkedésekhez nyúlnak hozzá, nem ezekhez a fizetésekhez kellene először hozzányúlni? (Taps az FKGP padsoraiban.) Hogy lehet itt egyáltalán a magyarságnak talpon maradni, h a önök az özvegyek és az árvák könnyein akarják felépíteni a saját társadalmukat?! (Derültség, zaj a bal oldalon.) (16.00) Kérem, miniszterelnök úr, a Független Kisgazdapárt ehhez nem hajlandó segítséget nyújtani. Mi nemcsak hogy tiltakozunk ez ellen, hane m mi holnap, március 14e estéjén a Petőfi szobortól tiltakozó nagygyűlést fogunk meghirdetni az önök intézkedésével szemben, és felhívjuk a magyarság összes felelős képviselőjét, hogy ezt a nemzetrontó politikát ne engedjék továbbvinni! Ön azt mondta, hog y nincs más alternatívájuk. Hogyne lenne más alternatívájuk! Aki nem tud az ország érdekében tenni, az vonja le a következtetéseket, amint azt az ön egyes miniszterei példamutató értékkel megtették! Mondjon le, miniszterelnök úr! (Taps a kisgazdapárti pads orokban.) Ha Ön nem tudja, hogyan kell ezt az országot kivezetni ebből a katasztrófahelyzetből, akkor legalább vegye észre, hogy az országban vannak olyan erők, amelyek ezt tudják. (Zaj, derültség a kormánypárti padsorokban.) De ez nem megy a félelem dipl omáciájából! Ez nem megy azon az úton, hogy most hajbókolok Kelet felé, aztán hajbókolok más irányba. Itt a magyarság érdekében ki kellene állni. És kérdezem én öntől, miniszterelnök úr, hogy most, amikor elkezdték a család, a nemzet felszámolását, nem gon doljáke, hogy március 15e 1995ben esetleg ugyanazt fogja hozni, mint 1848ban, hogy a nép a szabadságáért színre lép? És nem gondoljáke önök azt, hogy akkor, amikor
