Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. évi (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BÁRSONY ANDRÁS, a külügyi bizottság alelnöke:
95 Ismétlem: most és itt a Szigetköz vízutánpótlásáról döntünk, nem a bősnagymarosi vízierőmű felépítéséről. A hágai bíróság dön tése után is számítunk valamennyi civil környezetvédelmi mozgalom véleményére, tapasztalatukra szükség lesz. Most tehát kérem képviselőtársaimat, azokat a képviselőtársaimat is, akik korábban egy más szakmai vélemény alapján döntöttek önhibájukon kívül, tá mogassák az itt előterjesztett javaslatot a Szigetköz vízutánpótlásának eme módjáról. A természet meginduló tavaszi életéhez és általában az élethez - akik valamit is értenek a földhöz és a természethez, tudják - víz kell. Kérem, szavazzanak erre igennel! Köszönöm a türelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Képviselő úr, tisztelettel megjegyzem, hogy ez az előadás az én megítélésem szerint egy kissé túlterjeszkedett a bizottsági ajánlás keretein. Kérem, hogy a bizottsági a jánlás keretei között tegyék meg a bizottsági előadók előterjesztésüket. (Taps a jobb oldalon.) Arról is szeretném tájékoztatni önöket, hogy a házbizottság megállapodása szerint a bizottsági előadók felszólalásaikat a helyükről mondják el. Köszönöm szépen. Megkérdezem a külügyi bizottságot, hogy kíváne a bizottság előadót állítani. (Bársony András jelentkezik.) Igen, megadom a szót Bársony Andrásnak. BÁRSONY ANDRÁS , a külügyi bizottság alelnöke : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az előtt ünk fekvő országgyűlési határozati javaslatot a külügyi bizottság megtárgyalta, és 1 tartózkodás mellett általános vitára ajánlja a tisztelt Háznak. Ennek a tárgyalásnak a kapcsán elhangzott néhány megjegyzés. Az egyik: nem kifejezetten terminológiai jelle gű vitának tartjuk azt, amire miniszter úr is utalt már, hogy tudniillik fenékküszöb, fenékgát, ne adj' isten! keresztgát, amit egyébként a javaslat tényszerűen tartalmaz. (11.50) Arról van szó ugyanis: egy dolog persze, hogy a médiában egy már jól begyakorolt kifejezés hogyan jelenik meg, más azonban, a dolog nemzetközi vonatkozása tekintetében a pontos terminológiai fogalmazás, és e vonatkozásban nyilvánvalóan nem tekinthetünk el annak a jelzé sétől, hogy éppen a hágai kereset és az ott használatos hivatalos nyelvhasználat miatt mindenképpen a "fenékgát" elnevezés alkalmazását fogjuk javasolni a szövegben. Szeretném arra is ráirányítani a figyelmet, ami szintén szerepel a határozati javaslatban, nem a vízpótlást, hanem magát a művet tekintjük ideiglenesnek, amelyet létre kell ilyen formában hozni. Ez tehát látszólag csak egy szórendi változtatás, valójában azonban arról van szó, hogy a vízpótlást hosszú távon kell biztosítani, és ennek ideiglenes eszköze csupán a fenékgát létrehozása. Úgy gondolom, ez az apró változtatás azt is indokolja - nem kell részletesebben kitérni majd arra , hogy maga a mű tényleg ideiglenesen hozandó létre. Azt szeretném elmondani még tájékoztatásként a tisztelt Háznak - meghallgatva a szakértők véleményét, fölkészülve arra a lehetőségre, hogy a hágai perben milyen lehet az esélye Magyarországnak e mű létrehozása esetén , hogy a szakértők döntő többségének egybehangzó álláspontja szerint Magyarország csak a kárenyhítési kötelezettségnek eleget téve tudja érdekeit megfelelően megvédeni a hágai bíróság előtt. Ha ezt nem tennénk meg, akkor valószínűleg romlanának az esélyeink a bíróság előtt. Ennek az ideiglenes fenékgátnak a létrehozása e tekintetben megfelel a kárenyhítési kötelezettségnek, e tekintetben mindenképpen pozitív a javaslatunk. Végezetül szeretném azt is elmondani ezzel kapcsolatban, hogy a hágai per kilátásait és a továbbiakat tekintve úgy gondolom, hogy a továbbiakban a dolog megtisztítandó a politikai felhang októl. Öt évvel a rendszerváltás után - bár a dátumon egyesek vitatkoznak - én úgy gondolom, és az volt a bizottság többségének is az álláspontja, hogy a dolgot helyére kellene tenni, műszaki problémává kellene avatni. Majdnem azt mondtam, hogy "degradálni ", valójában inkább "fölavatni" műszaki problémává, megtisztítva azoktól a politikai felhangjaitól, amelyek nem
