Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 7 (62. szám) - Dr. Schamschula György (MDF) - az ipari és kereskedelmi miniszterhez, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez, valamint a pénzügyminiszterhez - "A restrikciós politika hatása; avagy hogyan tesznek tönkre egy nagy múltú iparágat?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
922 is megjegyezném, hogy ebben jelentős magyar bes zállítások történtek, részben a GanzHunslet, részben pedig a Dunakeszi Vagongyártó és Javító Kft. részéről. A nagy múltú iparág tehát nem az úgynevezett állítólagos restrikciós politika, nem is a MÁV pénzügyi helyzete vagy a közlekedési, vagy az ipari tár ca szándéka, illetve tétlensége miatt van nehéz helyzetben. A GanzHunsletnek - mint minden, piacgazdaságban működő vállalkozásnak - arra kell az erejét fordítania, hogy növelje a versenyképességét, illetve piaci pozíciójának megfelelő kapacitásokat alakít son ki. Ehhez kívánt kedvezőbb körülményeket teremteni a kormány azzal, hogy 1995ben számos beruházás- és gazdaságösztönző lépést tett: például csökkentette az adóterheket, exportösztönző intézkedéseket hozott és egyéb lépéseket tett. A hazai járműgyártá st támogatja az is, hogy a MÁV szándéknyilatkozatot adott át a GanzHunsletnek távlati járműbeszerzéseinek elgondolásairól. A nagy múltú iparágnak két lábon kell állnia: a hazai megrendelések mellett az exportpiacok megszerzésére is jelentős erőt kell ford ítani. Tudomásunk szerint a vasúti járműgyártásban kialakított vegyes vállalatoknál - így köztük a GanzHunsletnél is , a külföldi partnerek által vállalt exportteljesítményeknek még a felét sem érték el mind a mai napig a cégek. Tisztelt Képviselő Úr! Ti sztelt Országgyűlés! Azt hiszem, válaszom mutatja, hogy a kormány megfelelő lépéseket tesz és fog tenni annak érdekében, hogy ésszerű körülmények között hasznosulhassanak és fejlődhessenek a GanzHunsletnek és más fontos magyar iparvállalatoknak a kapacitá sai. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps a bal oldalon.) (16.30) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megkérdezem interpelláló képviselőtársunkat, elfogadjae a választ? DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Azzal kezdte, hogy nem érti a problémát. Hadd emlékeztessem arra az egyszerű tényre: ami az átlagembernek érthetetlen, az a szakembernek csak bonyolult. (Derültség jobbról.) Tehát ezt nem kellett volna.... De hadd mondjam tovább. Nagyon jólesett és nagyon köszönöm államtitk ár úrnak azt a közvetett elismerést, amit azzal fejezett ki, hogy csak az előző kormány adott megrendeléseket a GanzHunsletnek. Azt hiszem, ez az egésznek a kulcsa, hiszen hadd tegyem még hozzá azt, hogy a jelenlegi kormány nemhogy nem adott megrendelések et, visszavonta a megrendeléseket. Ha jól emlékszem, a MÁV annak idején tíz elővárosi vonatra írt alá szerződést a GanzHunslettel. Ebből kettő leszállításra került, nyolcat takarékossági okokból töröltek. Hogy mennyire rossz takarékosság volt, hadd mutass ak rá egy számmal: a GanzHunslet az elmúlt öt évben - mióta itt Magyarországon megkezdte a működését - 1 milliárd 844 millió forintot fizetett be a magyar költségvetésbe, nem beszélve azokról az összegekről, amelyeket tulajdonképpen azáltal spórolt meg a költségvetés, hogy a GanzHunslet által foglalkoztatottak nem szorultak munkanélküli támogatásra. Nagyonnagyon szomorú helyzetben van ez a nagy múltú vállalat. Hadd mondjam el, tisztelt Ház, én elfogadom a megadott választ, azonban az elfogadás sem változ tat azon a tényen, hogy megítélésem szerint ez a kormány az általános gazdasági hanyatlás kormányaként fog bevonulni a magyar történelembe. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
