Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. évi (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
92 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni ebben a témakörben? Senki nem jelzi. A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. évi (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlé s! Az általános vitát elnapolom, folytatására később kerül sor. Soron következik a Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. évi IV. 13ai országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vit ájának megkezdése. Az előterjesztést T/465. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Az önök elé beterjesztett határozati javaslatban a 25/1994es határozat megváltoztatására kérjük a parlament döntését. A módosítást a következők teszik szükségessé: Amint a tisztelt Ház előtt ismeretes, 1992 október vége óta a Duna egyoldalú elterelése miatt jelentős vízhiány jelentkezett a Szigetközben. A Duna fő medrében a vízállás több méterrel csökkent, ennek következtében Szigetköz jelentős részén lesüllyedt a talajvízszint, károsodott a m ezőgazdasági termelés, és kiszáradtak a nagy természeti értéket képviselő mellékágak. Mindennek személyesen többször is tanúja voltam. A vízhiány csökkentésére, a halaszthatatlan kárenyhítés érdekében, az érvényben lévő országgyűlési határozat alapján átme neti intézkedésként sor került a MosoniDuna számára érkező vízhozam megosztására és dízelszivattyúk beállítására. A kormány szükségesnek ítélte, hogy e beavatkozások hatásait figyelemmel kísérje és értékelje. A szakértői vizsgálat szerint ezen beavatkozás ok gyakorlati haszna igen csekély volt. Nem jött létre a természetvédelem által előírt vízszint és vízsebesség a mellékágakban, így feltétlenül és egyértelműen több vízre van szükség. Kilenc lehetséges új megoldás vizsgálata után a szakértők többsége - ide iglenes kárenyhítő intézkedésként - a fenékküszöb segítségével való vízpótlásra tett javaslatot. Megjegyzem, hogy bizonyos terminológiai vita van a "fenékküszöb", illetve a "fenékgát" jelentése kapcsán, de mindnyájan tudjuk, tulajdonképpen mire gondolunk. Az 1995. január 25ei magyarszlovák miniszterelnöki találkozón körvonalazódott egy átfogó, de ideiglenes megegyezés lehetősége. Ez alapján másodpercenként négyszáz köbméter víz érkezne a Duna fő medrébe, a MosoniDuna számára másodpercenként negyven köbmé ter vizet adna a szlovák fél, és - már az előzetes megegyezések szerint is - három köbméter a szivárgó csatornán keresztül érkezne. A MosoniDuna számára a másodpercenkénti negyven köbméter vízmennyiség súlyos viták következtében alakult ki. Minden bizonny al ez lesz az egyik fő kérdése a további vízszolgáltatásnak. A magyar oldali hullámtér ideiglenes vízpótlására fenékküszöb épülne a Duna 1843as folyamkilométerénél. A hullámtérre bevezetendő vízmennyiség szabályozására technikai segédeszközként a dunakili ti duzzasztómű hajózsilipjének felső elzáró szerkezetét használnák fel. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyarszlovák miniszterelnöki megegyezés alapján a kormány javasolja az Országgyűlés számára, hogy korábbi határozatát módosítsa. A módosításban szereplő megoldás a következő előnyökkel járna: ez a vízpótlás hatásos kárenyhítő intézkedés a szigetközi
