Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 6 (52. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ZWACK PÉTER (független):
10 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítása. A házbizottság az Országgyűlés ma kezdődő ülése napirendjére, időtartamára és az előterjesztések együttes tárgyalására vonatkozó ajánlását a hétvégi futárpostában kézhez kapták képviselőtársaim. Kérdezem a tisz telt Országgyűlést, hogy egyetérte a házbizottság ajánlásával. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a látható többség a házbizottság napirendi javaslatát elfogadta. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Az előterjesztést T/288. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/288/14. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Elsőként megadom a szót Zwack Péter képviselő úrnak, független képviselőtársunknak. Megkérem a képviselő urat, fáradjon ide a pul pitushoz. (Zwack Péter a szónoki emelvényre lép.) Zwack Péter képviselőtársunk után Tokár István képviselő úr következik, MSZP. ZWACK PÉTER (független) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt engedjé k meg, hogy hangot adjak afeletti örömömnek, hogy mintegy hat évvel a privatizációs folyamat tényleges megkezdése után a parlament előtt fekszik a privatizációs törvény tervezete. Higgyék el, ezt a mondatot nem a cinizmus mondatta velem, sokkal inkább némi szomorúság, ugyanis ezen a területen - éppúgy, mint annyi más kérdésben - már rengeteg időt vesztettünk. Rátérve a javaslat értékelésére, elöljáróban leszögezném: a törvénytervezet alapkoncepciójával és lényegi logikájával egyetértek, de aggodalmaim vanna k, hogy egyes fontos részletek esetében az általánosságba menekülés végzetesen leronthatja az alapjában helyes konstrukciót. Mindenekelőtt tisztázni szeretném, hogy szerintem ennek a törvénynek milyen funkciókat kell betöltenie. Egy hatékony privatizációs törvénynek három fontos dolgot kell elősegítenie: 1. a tulajdonosi szerkezet letisztulását, 2. a gazdaság korszerűsítő szerkezetváltozását és 3. a külföldi tőke intenzívebb bejövetelét. Az első és alapvető probléma a tervezettel, hogy a magyar gazdasági át alakulás számos kulcskérdésén akar néhány általános mondattal túllépni, bevezető paragrafusaiban túl általánosak és pongyolák a megfogalmazások. Ilyesmi semmilyen törvényben nem engedhető meg, de az állampolgárok összességének sok tízmilliárdnyi vagyona es etében kifejezetten az ország érdekei ellen való. Ezekben a bevezető szakaszokban a régi kerettörvények lidérces szellemeit idézi vissza a tervezet, sorsdöntő rendelkezések maradnak az általánosság szintjén. Ugyanaz a gondom, mint a kormányzat gazdasági ko ncepciójával általában: nem derülnek ki a prioritások. Az elveket megfogalmazó 2. § ai)ig tartó felsorolása szemmel láthatóan mindenkinek eleget szeretne tenni, de ez a gazdaságban lehetetlen. Így egymást kiütő követelmények fogalmazódnak meg, és nem der ül ki, hogy a sorrend egyben fontossági sorrendet jelente. Ha igen, akkor én a külföldi befektetők érdeklődésének fenntartását nagyon szomorúan látom a negyedik helyen. Mindnyájan ismerjük a hazai tőkepiac szűk keresztmetszeteit, érdemleges haladást a fej lett országok tőketulajdonosai nélkül nem érhetünk el.
