Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 7 (62. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SUCHMAN TAMÁS tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
879 hozzászólásaiból fogalmaztam meg; amely úgy hangzik, hogy lehetségese privatizálni társadalmi és jövőkép nélkül, avagy hogyan alakul ki a nemzeti középosztály? Rátérve az első kérdéskörre, a törvény jellegéről szólnék néhány szót. Azt gondolom, nemcsak jogász képviselőtársaim, de mások is látják, hogy a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat erősen eltér a korábbi törvényjavaslatoktól. Ez egy elég különleges jogalkotási produktuma lesz a Háznak, abban az értelemben, hogy ez a törvényjavaslat döntően te chnikai, eljárási normákat tartalmaz, néhány elvi jelentőségű ügy megfogalmazása mellett, illetőleg szervezeti és működési szabály mellett. A törvényjavaslat ugyanakkor a szabályozás céljait és tárgyait tekintve, ezek miatt is, szükségképpen politikai törv ény lesz - akárhogy kerülgetjük , amelynek hatása, társadalmi hatása, megítélésem szerint, hosszú távon is elég nehezen mérhető föl. A törvényjavaslat keretjellegű törvényjavaslat, az előbbiekből is adódóan. Hiszen, azt gondolom, teljesen rossz irány lett volna, ha most egy hosszú törvény keretei között próbáltunk volna minden, a privatizációval kapcsolatos technikai és érdemi ügyre választ keresni, választ adni olyan igénnyel, hogy az bármelyik percben, bármilyen privatizációs ügy kapcsán alkalmazható leg yen. A keretjelleg miatt ugyanakkor, azt hiszem, szükségessé válik még egy fokozat beépítése a privatizációs ügyek folytatásába. Mégpedig az - amelyet jelenleg a törvényjavaslat nem tartalmaz , hogy az Országgyűlés az éves költségvetési törvényjavaslat tá rgyalása kapcsán tárgyalja meg a privatizáció következő évi elképzeléseit, mondhatjuk úgy, hogy irányelveit - ezzel nem mondok természetesen újdonságot , amelynek keretében lehetne aztán ezt a viszonylag keretjelleggel meghatározott privatizációs menetet az adott évre konkretizálni, különös tekintettel természetesen a bevételek következő évi felhasználására is. Ugyanakkor azért hozzá kell tennem, hogy ez a törvényjavaslat, amennyiben elkészül is, nem lesz gumi jogszabály. Többen tévesztik, é s azt mondják, hogy ez egy gumi jogszabály. Ez egy keretjellegű jogszabály, amelyet ismer a jogalkotási technika. Gumi jogszabály akkor lenne, hogyha kizárólag különféle határozatlan jogfogalmakkal és általános elvekkel próbálkozna szabályozni; amelyet ter mészetesen úgy lehet és addig lehet húzni, ameddig a törvényalkalmazó azt akarja. Miért szükséges tehát a törvény - hangzott el az elmúlt hetek során , amikor jelenleg is több, privatizációról szóló törvény van, illetőleg ehhez kapcsolódik talán több tuca t olyan törvény, illetve egyéb jogszabály - gondolok itt kormányrendeletre , amely a privatizációhoz kapcsolódik. Én azt gondolom, hogy az eddigi három, illetőleg kettő - hogy úgy mondjam - fő privatizációs törvényt, a '92. évi LIII. és LIV. törvényt alap vetően ez az előttünk fekvő törvényjavaslat egy törvényben igyekszik megfogalmazni. Mégpedig nem utolsósorban azért is, mert ez a két törvény gyakorlatilag mára nagyobbrészt kiürült. Ha valaki megnézte mostanában ezt a két törvényt, akkor azt látja, hogy a '92. évi LIV. törvény - amely a tartós vagyonról szól - 85 szakaszából 35 foglalkozik az átalakulással, 9 szakasz pedig a vagyon értékesítésével. A '92. évi LIII. törvényben, amely az időleges... illetőleg fordítva: a tartós vagyonról szól - az előbbi ped ig az időlegesről szól; két szakasz szól az értékesítésről és összesen öt az átalakulásról, a 32 szakaszból. Tehát ezzel azt is akarom mondani: amennyiben ezeket a törvényeket úgy hagyjuk, ahogy vannak, akkor gyakorlatilag a privatizáció egy teljesen új he lyzetben, mindattól függetlenül, hogy új kormány vagy régi kormány van, nem lenne folytatható az adott keretek között. Illetőleg ki kellene tölteni olyan rendelkezésekkel - gondolok a privatizációs irányelvekre , amelyek egyenrangúsága meglehetősen vitato tt. Ez a törvényjavaslat megkísérli egységesen szabályozni a privatizációs szervezetet, az értékesítési technikákat, az időleges vagyon kezelését és a tartósabb állami tulajdonban maradó vagyon körét. (12.40)
