Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 7 (62. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF):
877 emelne ki a leendő törvény, ha így maradna a visszahívás , az a sajátos jogi helyzet keletkezne, hogy visszahívással bizonyos tisztségek megszűnnek, de halállal, lemondással nem. Azt hiszem, ez eléggé furcsa jogi megoldás lenne. Úgy gondolom, hogy ezen mindenképpen változtatni kell, és úgy gondolom, hogy nem ez volt az eredeti szándéka az előterjesztőnek. Ez a törvény egymással ellentmondó szabályokat is tartalmaz, tehát önmagával sem koherens. Itt most megint engedjék meg, hogy egyetlenegy példát emeljek csak ki. Ezzel a vétójoggal sok baj van. Vétójogot vagy magyarul egyetértési jogot - de hadd használjam a vétójogot, mert azt szerintem sokkal jobban érti mindenki - több helyütt é s többeknek biztosít a törvény. Van olyan rész, ahol a miniszternek biztosít vétójogot - most mindegy, hogy milyen ügyben és melyiknek , és van, ahol a minisztériumnak. Ha ezt a kétféle szóhasználatot mondom, akkor azt kell képzelnem, itt kétféle dologról van szó, mert az egyik helyen minisztérium van, a másik helyen pedig miniszter. Ha ez így van, akkor ad absurdum előfordulhat, hogy a minisztérium leszavazhatja a miniszterét, és ő egyetért akkor is, amikor a miniszter nem. Ez azt hiszem, hogy abszurd len ne. A miniszterek jogáról van itt minden esetben szó. Ha nem akarjuk azt, hogy megint több száz oldalnyi doktori disszertáció következzen ebből, azt hiszem, célszerű lenne egységes szóhasználatot végigvinni a törvényben, és célszerűnek a miniszter vétójoga látszik. Végül még egy azok közül a hibák közül, amelyeket szeretnék kiemelni. Az utolsó hírek szerint egy szervezet lesz, illetve két szervezet, csak egy főnökség, vagy nem lehet pontosan tudni, ki lesz egy és ki lesz kettő, de jelenleg a javaslatban az szerepel, hogy egyetlenegy szervezet lesz: az ÁPV Rt., és az ÁPV Rt. alá fog tartozni különböző vagyon, egyrészt az ÁV Rt. vagyona, másrészt az ÁVÜ vagyona, harmadrészt pedig a jelenlegi Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő vagyonnak egy része . Ez egy dolog, hogy honnan jön a vagyon. A baj a törvényjavaslattal az, hogy amikor már egyszer kimondta, hogy miből áll össze ez a vagyon, utána is aszerint különböztet a vagyonban, hogy honnan jött. Nem aszerint különböztet tehát, hogy mi a rendeltetése , hanem hogy honnan jött. Ez olyan - kicsit fura példával hadd próbáljam megvilágítani , mintha azt, hogy egy adott tárgy széke vagy asztal, nem azon az alapon próbálnánk eldönteni, mire való, hanem hogy kié volt: a Mari nénié vagy a Jancsi bácsié. Ha Ma ri nénié volt, akkor tuti, hogy asztal, ha Jancsi bácsié volt, tuti, hogy szék - hogy mire való, az nem érdekes. Nem hiszem, hogy ez a különbségtétel szükséges. Úgy gondolom, ha egyszer már eldöntötték, egy szervezet lesz, minden vagyon odakerül, akkor asz erint tessenek különböztetni, és ne aszerint, hogy honnan jött. Ennek azután megvan a javaslatban a maga következménye. Ajánlom mindenkinek szíves figyelmébe a törvényjavaslat 222324. §át: tele van önellentmondásokkal. Az ÁPV Rt.nek a vagyongazdálkodás áról szól ez a 222324. §, és az ellentmondások abból adódnak, hogy nem aszerint különböztet, mit kell csinálni a vagyonnal, hanem aszerint, hogy valamikor kinél volt. Azt hiszem, ez nem egy jogos megkülönböztetési alap. Végül, ha már itt tartok, ennél a szakasznál, egy megjegyzést hadd tegyek! Nagyon sajátszerűnek tartom, hogy ott, ahol arról szól a törvényjavaslat, milyen célra lehet fordítani az ÁPV Rt. bevételeit - egyébként ez a 2223. §ban is egyformán szerepel , ott tartalmaz egy, ha úgy tetszik, kielégítési sorrendet, és a kielégítési sorrendben hátrébb szorít egy olyan kötelezettséget, amelyet törvény vagy adott esetben bírósági döntés határoz meg a saját döntésű kiadásokkal szemben. Nevezetesen arra gondolok, hogy az ÁPV Rt.t terhelő kezesi sza vatossági kiadásokat hátrébb sorolja, mint a gazdasági társaság alapítását. (12.30) Márpedig a szavatossági felelősség az egy törvényen alapuló felelősség; én nem hiszem, hogy hátrább kellene szorítani, mint a gazdasági társaság alapítását - ami ugye, egy saját döntés. Lehetne még sorolni a törvényjavaslat hibáit; gondolom, hogy mások meg fogják tenni utánam.
