Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 7 (62. szám) - A környezet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - HALDA ALIZ (SZDSZ):
848 törvény csak később kerül a tisztelt Ház elé , tehát a környezet- és természetvédelem ügye rosszul áll minálunk. Nem egyik vagy másik pár tban, nem a társadalom ilyen vagy olyan rétegében, hanem általában áll rosszul. Baj van a szemlélettel - és a gyakorlattal is. Igaz, maga a föld van bajban. Az emberiség, úgy látszik, már beletörődött, hogy előbbutóbb tönkreteszi szülőanyját, a földet. Ta lán nem is létezik olyan scifi, tudományosfantasztikus film, jövőről szóló irodalom, amely ne olyan környezettel számolna, ahol nincs többé erdő és mező, fű, fa, virág; nincsenek patakok, tavak, halak, madarak, se négylábú állatok. Minden ilyen látomásba n a föld lepusztult, sivatagos táj, ahol az emberek üvegbúrák alatt élnek, légkondicionált bunkerekben laknak, földalatti fém- és műanyagfolyosókon közlekednek. Igaz, a környezet gyors tempóban megy tönkre más tájakon is. Keserű perceimben azt gondolom, a zöldek talán jelszavukul választhatnák Vörösmarty verssorát: "Az ember fáj a földnek". Igen, a baj globális. Mi azonban itt, Magyarországon - hogy úgy mondjam - halmozottan hátrányos helyzetben vagyunk. Egyrészt mert olyan évtizedek vannak mögöttünk, amel yek során a természet leigázása mintegy az ember nagyságának, méltóságának bizonyítéka, kritériuma volt. Másrészt hátrányos helyzetben vagyunk a jómódú országokkal szemben azért, mert ott sokkal több pénz és sokkal fejlettebb technika áll a környezetvédők rendelkezésére. De jobban állnak az ökológiai műveltség terén is, sokkal előbb ismerték fel a civilizáció okozta veszélyeket. Mielőtt azonban meghatódnánk ettől, megemlíthetjük, hogy ezek az országok sokkal több energiát, természeti kincset használnak és t öbb hulladékot termelnek imponáló fejlődésük során, mint a háborítatlanabb természeti környezetű országok. Ez az átmenet, ahogy a természetátalakító szocializmusból a piacgazdaság felé araszolgatunk, a környezetvédelem szempontjából különösen veszélyes hel yzet. A tőke ugyanis, amelynek jelenlétét olyan hőn óhajtjuk, mint tudjuk, nem szentimentális. Legyen az magyar vagy külföldi, inkább mohónak, könyörtelennek mutatkozik, és nem szereti, ha korlátozzák. Az a prosperitás, az a jómód, amely később majd lehető vé tenné, hogy abból a rengeteg adóból több jusson a környezetre, nos, az a jómód még odább van. Addig arra számíthatunk, hogy a remélhetőleg nekilendülő vállalkozó kedv gátlás nélkül, kíméletlenül próbálja majd maga alá gyűrni, ami az útjába akad. Mindebb ől következik, hogy a környezetvédelmi törvényre nagyon nagy szükségünk van. És arra nem kevésbé, hogy ezt az előttünk fekvő, sok helyütt nagyon laza, túlságosan általános törvényt minden igyekezetünkkel megtámogassuk és realizálni próbáljuk. Én csupán hár om területet említenék röviden a sok közül. Az egyik a szemléletformálás, az oktatás. Talán bízhatunk benne, hogy a pedagógustársadalom, amely minden gondjabaja ellenére mindig is zászlóvivője volt a jó törekvéseknek, szívvellélekkel a törvény pártjára áll és mind a tantervben, mind pedig azon kívül a természetszeretetre és környezetvédelemre kapatja a gyerekeket. Hihetetlenül sokat tehetnek ezért az ügyért. A másik terület, amelyet megemlítenék, a környezetvédő technológiák hazai kutatásának és gyártásá nak a dolga. A törvény "A környezetvédelem gazdasági alapjai" cím alatt az 56. § (2) bekezdésében megemlíti, idézem: "A környezetnek kisebb terhelést okozó technológiák alkalmazása, a környezetkímélő termékek előállítása és szolgáltatások nyújtása adó, vá m- és illetékkedvezmények biztosításával támogatható". Így, feltételes módban. - Egyébként nagyon sok a feltételes mód a törvényben. A magam részéről azt hiszem, hogy ezeknek a technológiáknak a támogatását minden lehetséges eszközzel elő kell segíteni, cs akúgy, mint az ilyen irányú kutatások ösztönzését. Nagyon fontos - és azt hiszem, lehetséges is volna , hogy Magyarországon kiemelt fontosságúvá, mintegy húzóágazattá váljék ez az iparág. Egyrészt azért, mert a hazai piac igénye rendkívüli mértékben nőni fog; lásd: európai mérce, nyugati elvárások stb. De várhatólag ugyanebbe az irányba fejlődnek majd a