Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 6 (61. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - POZSGAI BALÁZS, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
821 szabályozott határidő jog i jellegének oly módon történő megváltoztatására, hogyha valaki menthető okból a határidőn belül nem tudja érvényesíteni igényét, az akadály elhárulásától számított 90 napig akkor is érvényesíteni tudja, amennyiben egyébként a határidő már lejárt volna. Te rmészetesen egy objektív határidő is szerepel itt, egy ötéves határidő a fő határidő lejártát követően számítottan. Azért van szükség a javaslatra, mert a gyakorlat bebizonyította, hogy az eredetileg megszabott egyéves határidő méltánytalan hátránnyal sújt ana jelentős számú állampolgárt. Nem egy esetben a lakások jogi rendezetlensége következtében, vagy akár az önkormányzatoknak a rendeletek meghozatalával való késedelme miatt, nem tudták vagy nem tudnák a fennálló határidőn belül a jogaikat érvényesíteni. Hangsúlyozni kell azonban, nem az a cél, hogy most egy rohamot diktáljunk, és azt jelezzük az állampolgároknak, hogy a fennálló még rövid pár hetes határidőn belül lehetőleg mindenki jelentse be az igényét, és akkor esetleg olyanok is megvásárolják a lakás ukat, akiknek pedig nem az az érdekük, hogy a lakást megvásárolják. Valójában ez a féléves határidőmeghosszabbítás módot ad arra, hogy az állampolgárok nyugodt körülmények között még egyszer mérlegeljék, a kialakult helyzetben mi az ő valódi érdekük. Ezze l talán elkerülhető egyrészt az is, hogy jelentős számú állampolgár elessen a lehetőségtől, másrészt az is, hogy esetleg olyanok is indíttatva érezzék a vásárlásra magukat, akiknek egyébként a valódi érdekeik szerint nem lenne érdekük, hogy megvásárolják. Ez a fél év elegendő lehet, hogy úgy rendezzék az önkormányzatok a lakásállományt, hogy az állampolgároknak megfelelő mérlegelési lehetőséget is biztosítsanak. Másrészt jelezni kell azonban e törvényjavaslat előterjesztésénél is, hogy a gy akorlat tapasztalatai alapján számos olyan egyéb módosítási lehetőség is kínálkozik, illetőleg adódik az eredeti törvényjavaslattal kapcsolatban, aminek a szükségessége utóbb merült fel. A kormány lehetőséget kap ez alatt a fél esztendő alatt arra, hogy át tekintse a bérlakások meglehetősen bonyolult rendszerét, és az esetleg szükséges egyéb módosításokra vonatkozó átfogó javaslatát ez alatt a fél esztendő alatt előterjesztheti. Erre is módot ad a törvénymódosítás. Tehát a fél év alatt egyrészt az állampolgá rok mérlegelhetnek, másrészt az önkormányzatok elvégezhetik a szükséges feladatokat, harmadrészt pedig a kormány is áttekintheti az esetleges további törvénymódosítások szükségességét. Ezt célozza végül is a törvényjavaslatunk. Köszönöm szépen, hogy meghal lgattak. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Előzetes jelzés alapján az önkormányzati bizottság előadója a bizottság alelnöke, Pozsgai Balázs képviselő úr. Megadom a szót Pozsgai Balázs úrnak. POZSGAI BALÁZS , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottság március elsejei ülésén ismét napirendre tűzte Salamon László képviselőtársunk T/485. számon az 1993. évi LXXVIII. törvény hez benyújtott módosító javaslatát. Mint az ismeretes, az önkormányzati és rendészeti bizottság az 1995. február 15ei ülésén olyan állásfoglalást hozott, hogy nem támogatja a beterjesztett törvényjavaslat általános vitára bocsátását. Az újbóli napirendre kerülést az indokolta, hogy pártállástól függetlenül a képviselők széles köre jelezte, hogy kívánatosnak tartja a lakások és helyiségek bérlése, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítását. A képvi selő úr javaslata az alaptörvény 48. §ának (2) bekezdését módosítja. A vételi jog írásos beadási határidejét a jelenleg hatályos 1995. március 31gyel szemben 1995. november 30ában kívánja megállapítani, valamint a törvényt egy új (2) bekezdéssel kívánja módosítani, amelynek értelmében a vételi jog jogosultja a vételi jogát az (1) bekezdésben előírt határidőben menthető okból gyakorolni nem tudta, úgy az akadály elhárulását követő 90 napon belül élhet vételi jogával. Ebben az esetben sem gyakorolható a vé teli jog 2000. november 30a után. Az e témakörben megismételt bizottsági ülésen
