Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 6 (61. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
817 legújabb fejlemény az, hogy Románia 1994. szeptember 15én kiterjesztési egyezményt kötött ezzel a szervezettel. Én azt gondolom, a teljes jogú vagy a kiterjesztéses csatlakozással kapcsola tban a nemzeti érdekünkkel és a magyar műszaki társadalom helyzetének reális megítélésével összefüggő felelősség is fölmerül. Ennek tárgya a szabadalmi leírások, illetve az igénypontok magyar nyelvre történő fordításának kérdése. A teljes jogú csatlakozás esetén Magyarország igényelheti az egyezmény által engedélyezett szabadalom szövegének, tehát a leírásnak és az igénypontoknak a magyar nyelvű fordítását. A kiterjesztés szerint csak az igénypontok fordítása szükséges, mint ahogy azt említettem. Egy példát hadd hozzak föl, hogy miért fontos a leírás, illetve az igénypontok közötti különbségtétel. Egy szabadalmi ügyvivő mutatta meg nekem egy egyszerű nyelvi formulával, mit is jelent, ha csak a leírást nélkülöző igénypontokat ismerné meg az ember. Ha le kelle ne írni Singer varrógépét, akkor egy nagyon hosszú leírással azt lehet elmondani, hogy egy olyanfajta tűs varrószerkezet, amely a cérnát átvezeti különböző mechanikus rendszereken, és a végén, a végeredmény kapcsán ruhaanyagokat összeillesztenek. Ez a varr ógépnek egy nagyon profán és nem teljes körű leírása lenne. Ehhez képest, ha meg lehet világítani, miért fontos az igénypont és mi is az igénypont tartalma, akkor ezt úgy lehetne megfogalmazni, hogy tulajdonképpen Singer varrógépe nem más igényponti megfog almazással, mint: a tűben a lyuk a hegyéhez van közelebb. Ez az igénypont megfogalmazása. Ha csupán csak egy ilyenfajta meghatározást olvas egy nem szakavatott ember, akkor én magam legalábbis nehéz helyzetbe kerülnék, hogy miről is van szó. Ezért szerencs ésebb, ha teljes jogú csatlakozásunk kapcsán a leíráshoz és az igénypontokhoz egyaránt magyar nyelven tudunk hozzájutni. A magyar gazdaság számára, azt hiszem, ez különösen fontos, hiszen azok az emberek, akik ezen a téren dolgoznak, közvetítői ennek a tec hnológiai transzfernek, és ennek kapcsán a gazdasági életben olyan emberek is hozzájuthatnak, akik mindössze érdeklődők lennének egy találmány kapcsán. Az igénypontok nyomán - és itt érintem a 24. § (3) bekezdését - beszélni kell az ekvivalenciáról és a bi torlás lehetőségéről. Az 1994. évi VII. törvény... - bocsánat, pontosan nem emlékszem az évszámra, de a használati mintaoltalomról szól ez a törvény .., tehát a használati mintaoltalmi törvény a mintaoltalom terjedelmének meghatározásában bevezette a nemz etközileg széles körben elterjedt ekvivalenciaelvet, és ennek alkalmazásával a hatályos szabadalmi joghoz képest erősebb oltalmat biztosít. A mintaoltalom ugyanis nem csupán az olyan termékre terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul, h anem az olyanra is, amely egy vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű ekvivalens jellemzővel helyettesítenek. Ezáltal az oltalom nem kerülhető meg egyenértékű jellemzők alkalmazásával, az ilyen jellemzőket megtestesítő termék engedély nélküli hasznosító ja is bitorlónak minősül. Az igényponti jellemzővel egyenértékűnek tekinthető az olyan jellemző, amely lényegében ugyanazt a feladatot lényegében ugyanolyan módon és lényegében ugyanolyan eredménnyel lát el. Az egyenértékűséget a szóban forgó jellemzőkre é s az igényponttal való kapcsolatunkra kiterjedő műszaki mérlegeléssel kell eldönteni. Ha a helyettesítő jellemzők nem egyenértékűek az igényponti jellemzőkkel, a termékre a mintaoltalom nem terjed ki, bitorlásról nem lehet szó. A mintaoltalomból eredő díji gény azonban nem érinti, ha a termékben egy vagy több igényponti jellemzőt a mintaoltalom jogosultja, illetőleg a minta feltalálója által a hasznosító rendelkezésére bocsátott, javított jellemzővel helyettesítettek. Ez a nagyon szép körmondat egy szakmai a nyagból vett idézet, amit azért szükséges elmondani, hogy megindokolja az ember az ekvivalenciaelv törvényben való szerepeltetésének szükségességét. Tisztelt Ház! A magyar gazdaság számára az európai szabadalmi rendszerhez való csatlakozás bármilyen formá ja esetén jelentősen megnövekszik a külföldi eredetű magyar szabadalmak európai úton keletkező tömege. A technológiai transzfer erőteljes támogatásán és a külföldi működő tőke sikeresebb bevonásán kívül a magyar K+F tevékenység, illetve a különböző gazdasá gi ágazatok működési körülményeinek gyors változását idézheti majd elő ez a csatlakozás. Ennek sajátossága,
