Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 6 (61. szám) - A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
808 A magyar szabadalmi jog korszerűsítése szerencsés módon egybeesik a közösséghez történő csatlakozás feltételeinek megteremtésével. Így a jogalkotónak módja és leh etősége volt a legkorszerűbb jogintézmények átvételére és beépítésére a javaslatba, és ezáltal a magyar jogrendbe. Igen dicséretes és elismerésre méltó, hogy a javaslat számos elemet tartalmaz a közösségi szabadalomról szóló luxemburgi egyezmény megoldásai ból, annak ellenére, hogy ezt az egyezményt még nem ratifikálták a közösségi államok, tehát nem bír kötelező jogi erővel. Azonban el lehet mondani, hogy bár nem lépett hatályba ez a luxemburgi egyezmény, jogi megoldásai mégis olyan előremutató példát jelen tenek, amit okvetlenül figyelembe kell venni nemcsak Magyarországnak, hanem a szomszédos országoknak is, és ezáltal lehetővé válik, hogy a nemzetközi jogfejlődés egyik előremutató tendenciáját a magyar jogalkotás - figyelembe vévén a magyar jogrendszert - egy modern jogrendszerré tudja átformálni. (16.50) Hasonlóan dicsérően kell megemlíteni azt, hogy a tervezet átveszi a biotechnológiai találmányokra, illetőleg a növényfajták oltalmára vonatkozó korszerű és modern jogi megoldásokat. Örvendetes tényként kel l megemlíteni, hogy a tervezet továbbra sem szakít a magyar szabadalmi jog bevált jogintézményeivel és az átfogó szabályozás nemcsak az anyagi jogi előírásokat tartalmazza, hanem mintegy kódexszerűen, komplex módon tartalmazza az államigazgatási eljárási s zabályokat, valamint a bírósági nem peres és peres eljárás különleges szabályait. A munkáltató és a feltaláló jogviszonyának polgári jogi alapokon nyugvó finomított szabályozásával a jogalkotó ismételten megerősí ti, hogy a szabadalmi jog eredendően polgári jogi alapokon nyugszik. És miután a javaslat jelentősen szűkíti a hivatalos szabadalmi találmányok esetében a munkáltatónak a jogalanyisági körét, ezáltal tovább erősíti azt a szabályt, hogy a szabadalom terén e lsősorban a polgári jogi jogszabályoknak kell érvényesülniük. Nagyon részletesen és kimerítően szól - szerencsére - a törvényjavaslat a személyhez fűződő és a vagyoni jogokról is. Nem kívánom részletezni azokat a jogi megoldásokat, amelyekről nagyrészt a m iniszteri expozéban már hallottunk. Azonban meg kell említenem két visszásságot. Egyikről érintőlegesen Mécs Imre képviselőtársam már szólt. Nagyon dicséretes dolog, hogy a nemzetközi jogfejlődést tanulmányozván átvesszük a nemzetközi jogéletben meghonosít ott jogintézményeket. Azonban nem szerencsés, hogyha ezeknek a magyar nyelvi közegbe történő átültetése során olyan leiterjakabos fordításokat tartalmaz a törvényjavaslat és oly módon fogalmazza meg a törvényi tényállásoknak a szövegét, hogy az a magyar fü l számára sértő és nem helytálló, a javaslatnak a szövege nem egyezik meg a magyar nyelvtani szabályokkal. Másik hiányosságként említhetném, hogy a javaslat a bitorlással és a szabadalom jogtalan elsajátításával kapcsolatos tényállásokat pontosan és precíz en fogalmazza meg. Ez el is várható, hiszen minden jogállam széles körben biztosítja szabadalmas jogait a bitorlókkal szemben. Nagy hagyományokra tekint vissza e téren a magyar jogi szabályozás mind szervezeti, mind eljárásjogi feltételrendszerét figyelemb e véve. Viszont tudomásul kell vennünk, hogy a jelenlegi jogi viszonyok közepette a jogi előírások sokszor írott malasztként hatnak. A hosszadalmas bírósági eljárások következtében a pernyertes valójában vesztes lesz, mert nincs mit végrehajtani és sok ese tben nincs kin végrehajtani az ítéletet. A hagyományos eszköztár már nem képes arra, hogy a felgyorsult élettel lépést tartson, a rohamosan változó piaci viszonyok közepette az évekig tartó perek már csak utólagos és emiatt nagyon viszonylagos jogvédelmet tudnak biztosítani. Hatályos jogszabályaink, mind a polgári törvénykönyv, mind a polgári perrendtartás tartalmaznak olyan szabályokat, amelyek elméletileg egy hatékonyabb jogvédelmet tennének lehetővé, hisz az előzetes bizonyításnak a lehetősége, intézkedé sek foganatosítása a bíróság által,
