Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 28 (60. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László):
783 Ezzel kapcsolatban nagyon röviden ki kell térnem általában az egyéni kisvállalkozók helyzetére az egész adószabályozásban és a társadalombiztosítási összefüggésben. Már többször elmondtam ebben a parlamen tben, amikor a kisipart érintő szabályozás születik, hogy a kisiparosok személyi jövedelemadó alá tartozása már maga egy hátrányos helyzet, annak ellenére, hogy megengedi a jogszabály a társasági adó alá való átiratkozást. Azonban pont ez a passzus - amely ben a társadalombiztosításról van szó - nyilvánvalóan azt a kört érinti, amelyik kisebb jövedelemmel rendelkezik és ezeknek a kezdő, kisjavító, szolgáltató iparosoknak éppen eme adóösszefüggés miatt is igen nagy az adóterhe. Általában a kisiparosok nemcsak a sokak által már elismert igen magas társadalombiztosítási járulékot kénytelenek fizetni. Nyilván az ő szempontjukból is jelentős lenne a beruházások megvalósítása, de ők nem élvezik azt a társasági adóban biztosított kedvezményes lehetőséget, hogy tulaj donképpen adómegállapítás előtt beruházási céllal lehet csökkenteni a jövedelmet. Tehát ők a teljes jövedelmük után kénytelenek adózni, a társasági adó bekövetkezett, valóban jelentős csökkentése őket nem érinti. Tehát mind társadalombiztosítás, mind adózá s terén egészen különleges helyzetben vannak. Ez a rendelkezés, amely automatikusan felemeli ezt a legkisebb fizetendő összeget, annyiban sújtja főleg a kezdőket és - mint már említettem - a javító, szolgáltató tevékenységet végzőket, hogy közülük igen sok an egyszerűen nem tudják megfizetni, mert ingadozik a jövedelmük, nem jön be annyira a vállalkozás. Általában más országokban is a kezdő kisiparosokat inkább mentesíteni szokták az adóterhek alól. Én azért beszélek adóról is, mert ez a terhelés együttesen jelentkezik ezeknél az embereknél, ezeknél a kisvállalkozóknál. Közismert az, hogy ez az igen magas társadalombiztosítási járulék adó jellegű teher a részükre. El kell mondanom, hogy ezt a témát az elmúlt parlamentben egyszer már végigéltük. Meg is születe tt egy döntés ebben a Házban, amely ugyanilyen módon felemelte ezt a legkisebb alapot száz százalékra. De utána a régebbi parlament korrigálta ezt a döntését. Mindez 1992ben történt, tehát ez egyszer már igen komoly téma volt és egy korrekció született. A ttól szeretnénk megóvni a parlamentet, hogy esetleg újból ilyen korrekcióra kényszerüljön. Tudniillik az Iposz vezetői egészen magas közjogi méltóságoknak is jelezték ezt a problémájukat, amely várhatóan igen sok iparvisszaadást fog jelenteni. Ezért nyújto ttuk be ezt a módosító indítványt. Eszerint tehát egyelőre maradna a jelenlegi szabályozás, mely szerint a minimális bér 60 százaléka lenne a legkisebb járulékalap. A másik javaslatunk szintén hatályon kívül helyezésre vonatkozik, amit ugyancsak a 23. § (2 ) bekezdése tartalmaz. A módosítás hatályon kívül helyezné most a 118/a § (2) bekezdését is, mely arról rendelkezik, hogy az egyéni vállalkozót akkor is kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni, ha egyidejűleg társas vállalkozás tagjaként járulé kfizetésre kötelezett. Gyakorlatilag ez azt jelenti, e módosító indítvány következménye az, hogy az egyéni vállalkozók, az ebben a körben érintettek ebben az esetben kettős, 5454 százalékos mértékű járulékfizetési kötelezettséget érnének el. Ez egy képtel enség. Kérjük ennek megvizsgálását és lehetőleg a jelenlegi szabályozás fenntartását. Azt hiszem, ilyen késői órán nem illik tovább érvelni, lehetne még sok érvet felhozni. Egyrészt azért mondtam el mindezt, hogy a jegyzőkönyvbe is bekerüljön, másrészt a k ormány képviselője hallja ezt az indítványunkat, panaszunkat. A jelenlévőket kérem, hogy ezeket figyelembe véve mondjanak igent erre a módosító javaslatra, melyet Semjén Zsolt és én közösen nyújtottunk be. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK ( dr. Salamon László) : Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, ki kíván még ehhez a témakörhöz felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel további felszólaló nincs, a részletes vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjeszté s valamennyi módosító javaslattal érintett részére vonatkozóan a részletes vita lezárásra került. Megkérdezem, vane valakinek tudomása olyan
