Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 28 (60. szám) - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - CSÉPE BÉLA (KDNP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF):
780 előterjesztésnek a 23. §át is, amely határidő tekintetében az 1995. január 1jei hatályt nevezné meg visszamenőleges hatállyal. Megokolnám: ezt azzal indokolnám, hogy az elmúlt időszakban az 1975. évi II. törvény 1992. II. hó 29ig háromféle módozatban tette lehetővé a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagoknak járadékra jogosító időszerzését - természetesen járulék fizetése ellenében. E módozatok közül a 200 forintos séma, illetve a 300 forintos növelt összegű szakszövetkezeti járulékfizetési kategóriák a fenti határidővel megszűntek. A szolgálati időt adó, volt 1222 forintos kategória viszont 2592 forintra változott - tehát itt jelentős emelkedés kö vetkezett be. Ebből következően - ennek a mértékének a növekedéséből adódóan - több érintett személy, kevés számban, míg a növelt összeget fizető tagok körében sokan nem tudtak élni a megszorítások utáni lehetőséggel. Ez a Kiskunság területén a becslések a lapján mintegy 1500 főt, országos szinten számítva pedig közel 3000 főt érintene, akik az ellátási formák átjárhatóságának indokolatlan korlátozása, nemkülönben a rövidre szabott átmeneti határidők miatt társadalombiztosítás szempontjából a biztosítotti kö rön kívül kerültek. A társadalombiztosításról szóló, többször módosított 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 89/1990. számú rendelet figyelembevételével különböző alternatív megoldásokkal lehetne ezeket az embereket - a kiszorultakat - vis szahozni az ellátás körébe. Ez tudniillik mindenféleképpen indokolt, mert ezek a személyek nem csupán nem kapták meg szolgálati idejük elismerését, hanem az általuk - bármily kis összeggel vagy növelt összeggel - fizetett járulékot sem kapták vissza. Nyilv ánvalóan rendezetlen jogviszony jött létre, és ezért is szükséges, hogy az előterjesztő - tehát maga a kormány - átgondolja a szabályozást a szakszövetkezeti tagok vonatkozásában, mert egyébként ezek a szakszövetkezeti tagok a későbbiek során nyilvánvalóan a szociális segélyezés keretén belül fognak jelentkezni. A volt szakszövetkezeti tag öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járulékra akkor is jogosult legyen, ha legalább háromévi megszakítatlan szakszövetkezeti tagságát követően az 1992. évi I. törvényen alapuló szövetkezeteknek nem lett tagja, legkésőbb 1994. december 31ig azonban a 70., a nő a 65. életévét eléri vagy teljesen munkaképtelenné válik. A növelt összegű szakszövetkezeti járadékra jogosító időként kell figyelembe venni a szakszövetkezeti tag ságot megelőzően és az 1992. február 29ét követően szerzett szolgálati időt is jogosultság szempontjából. Itt lényegében egy figyelemfelhívásról is lenne szó, mert az előterjesztés nem érintette a törvény minden részterületét; de bízunk benne, hogy az átm eneti rendelkezés - időközben ugyan már - változhat, és lényegében azok a személyek, érintett szakszövetkezeti tagok, akik az ellátás köréből ily méltánytalanul kikerültek 1992 februárjában, az újabb törvényi módosítással végül is jogosultságot szereznek. Köszönöm szépen a türelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Csépe Béla képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppártból. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Úr! Egyelőre azt szeretném jelezni, hogy a 23. §hoz szólnék majd h ozzá. Nem tudom, ebbe a körbe tartozike - mert nincs nálam a másik irat. ELNÖK (dr. Salamon László) : Rögtön tisztázzuk. (A főtitkárhelyettessel tanácskozik.) Később. (Csépe Béla: Köszönöm.) Megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak, a Magyar De mokrata Fórum frakciójából. (18.30) DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF) :
