Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 28 (60. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
764 Megkérdezem dr. Csiha Judit igazságügyi államtitkár asszonyt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. Igen, megadom a szót dr. Csiha Juditnak. DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A kiseb bségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása kapcsán az előterjesztő abban a nehéz, de ugyanakkor örömteli helyzetben van, hogyha nem akar ismétlésekbe bocsátkozni, jószerivel nem nagyon van miről beszámolnia, nincs mivel vitába szállnia, nin cs mit összefoglalnia. A helyzet ugyanis az, hogy a törvényjavaslathoz mindössze egyetlen módosító indítvány érkezett, az sem volt azonban kapcsolatban a szóban forgó törvény módosítással érintett részével, ezért azt annak benyújtója visszavonta. Ami pedig a tárgykört érintő hozzászólásokat illeti, az emberi jogi bizottság előadóján kívül Tabajdi Csaba politikai államtitkár úr felszólalására reflektálhatnék, de az általa elmondottakkal teljes egészében egyetértek. A rendkívül hasznos kiegészítő információké rt pedig az előterjesztő képviseletében külön köszönetet mondok. Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat kapcsán a kormány részéről van azért még egy fontos teendő, melyről a zárszó keretei között indokolt lenne kicsit bővebben szólnom. Ez pedig a törvényjava slat remélhető elfogadását követően a végrehajtás kérdése. Erről, tudom, nem szokás beszélni, mert ez - hogy úgy mondjam - a jogszabályok természetes következménye. Ez esetben azonban a végrehajtásnak van egy speciális vonatkozása, ez pedig a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány létesítésének ügye, amelyet a törvényjavaslat a kormány számára kötelezően előír. Tisztelt Képviselőház! Talán senkinek sem okozok meglepetést azzal, ha elmondom, hogy a szóban forgó közalapítvány alapító ok iratának összeállítására irányuló munkálatok párhuzamosan folytak a törvényjavaslat előkészítésével. Sőt a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása időpontjában lényegében az alapító okirat - parlamenti pártok képviselőivel egyeztetett - te rvezete is elkészült. A tervezet szövegét a törvényjavaslat elfogadását követően haladéktalanul véglegesíteni szeretnénk. S ehhez ugyanúgy, mint eddig, szeretnénk igénybe venni a pártok képviselőiből álló konzultatív bizottság segítségét és egyetértő támog atását. Minden remény megvan tehát arra, hogy amikor a kormány a közalapítvány alapító okirata elfogadása felől dönt, ezt ugyanolyan hatpárti konszenzuson alapuló dokumentum felett teszi, amint azt a törvényjavaslat esetében tette. Tisztelt Országgyűlés! B izonyára érdeklődésre tarthat számot, hogy az alapító okiratban a közalapítvány által ellátandó közfeladatokkal összefüggésben, részletesen rögzítésre kerülnek azok a kisebbségi célú tevékenységek, illetve kisebbségi érdekű törekvések, melyeknek ösztönzésé re és támogatására a közalapítvány hivatott. (17.20) Az alapító okirat természetesen meghatározza azokat az eszközöket, támogatási formákat is, amelyekkel a közalapítvány e céljait megvalósíthatja. Rendelkezik továbbá a közalapítványhoz való csatlakozás el fogadásáról, a közalapítvány vagyonáról, forrásairól és a felhasználás módjairól, a rendelkezésre bocsátott költségvetési forrásoknak a működési költségekre felhasználható részéről, a tartalékképzésről, vagyongazdálkodásról, melyekkel kapcsolatos részletké rdéseket egyébként egy külön szabályzat fogja tartalmazni. Az alapító okirat szól még a javaslatban meghatározott összetételű kezelő, illetve ellenőrző szerv tagjainak határozott időtartamra szóló megbízatásáról, a tagság megszűnésének egyéb okairól és sok minden másról is. Tudom, hogy e néhány mondattal pusztán csak arra van módom, hogy az alapító okirat tartalmáról egyfajta figyelemfelkeltő rövid áttekintést adjak. Célom azonban e zárszó kapcsán nem volt és nem is lehetett több; arra talán mégis sikerül r ávilágítanom, hogy a közalapítványnak a