Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 28 (60. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - az igazságügy-miniszterhez - "Miért lehetséges, hogy a bírósági ítéletek nem szolgálják a generális prevenciót?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter:
742 Most én is csatlakozom az értetlen állampolgárok nagy táborához. Ugyanis arról értesültem, hogy a Csongrád Megyei Bíróság katonai tanácsa jogerős ítéletet hozott egy olyan bűnügyben, melynek kihatása lehet a magyar fegyveres erők harckészültségére is . Röviden arról van szó, hogy a kecskeméti repülőtéren az őrszolgálatot teljesítő sorkatonák, kiknek szolgálati feladata a harci repülőgépek őrzése volt, egy repülőezred valamennyi gépét harcképtelenné tették. A gépekből különböző műszereket, eszközöket sz ereltek ki, tulajdonítottak el, közöttük olyanokat, melyek a pilóták katapultálását szolgálják, nem hivatalos szakértők szerint többmilliárdos kárt okozva a Magyar Honvédségnek. A bíróság nyolc személyt ítélt el négy hónaptól kilenc hónapig terjedő fogházb üntetésre, amit néhány elkövetőnél próbaidőre felfüggesztettek. (15.20) Tisztelt Miniszter Úr! Tisztában vagyok azzal, hogy a bírót az ítélet meghozatalában, mértékének megállapításában csak a törvény előírásai és a lelkiismerete befolyásolhatja. Ám számít ani kell arra, hogy az ítélet milyen hatást vált ki a társadalom egészében, és abban a körben, ahonnan az elkövetők rekrutálódtak, milyen gondolatokat ébreszt a hasonló cselekmények elkövetése mérlegelésénél. Ez ügyben nem kívánom sem az ítéletet, sem a bí róságot bírálni, sem a Btk.t idézni. De gondolom, az ilyen ítélkezési gyakorlat nem szolgálja a hasonló cselekmények visszatartását, az elkövetők nevelését, a szolgálati fegyelem megerősítését. Az elmondottak alapján kérdezem miniszter úrtól: mit szándéko zik tenni a jövőben annak érdekében, hogy az egységes bírósági gyakorlatban megszűnjön az aránytalanul enyhe ítélkezés, és megvalósuljon az elkövetett cselekménnyel arányos felelősségre vonás? Másodszor: az általam vázolt ügyben terveze valamilyen lépést tenni? Köszönöm figyelmét. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. VASTAGH PÁL igazságügyminiszter : Köszönöm a szó t. Tisztelt Képviselő Úr! Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Megértem aggodalmait, képviselő úr. A következtetéseivel nem tudok azonosulni, azokat nem osztom, különösen nem annak a nagyon sommás megállapításnak a tartalmával kell vitatkozzam, hogy az országban t eljes jogbizonytalanság van. A nehézségeket magam is tapasztalom. Lehetetlen teljes értékű választ adni az ön kérdésére két perc keretén belül - ezt kérem, értse meg. Az ön által felvetett problematikának csak néhány elemével szeretnék foglalkozni. A bünte tőtörvényeink, a büntető törvénykönyv, az abban meghatározott büntetési tételek felső határai igazodnak a cselekmények súlyosságához, társadalmi veszélyességéhez. Tehát a büntetőjog eszközei rendelkezésére állnak a bíróságoknak, a büntető törvénykönyv '93ban, '94ben átalakult, megfelelő tényállásokat tartalmaz. A bíróságok ítélkezési gyakorlatának befolyásolására az igazságügyminiszternek jogállami keretek között semmilyen lehetősége nincsen. Az alkotmány 47. §a szerint ennek alapján a Legfelsőbb Bírósá g a bíróságok bírói és ítélkezési tevékenységét elvi jelleggel irányítja és befolyásolja. Ennyi az alkotmányos lehetőség. Hogy Magyarországon enyhee vagy szigorú az ítélkezési gyakorlat, ez ellentmondásos, van olyan vélemény is, ami enyhének minősíti. Ha azt vesszük alapul, hogy Magyarországon százezer lakosra mintegy 130 börtönbüntetésre ítélt elítélt jut, akkor ez a nyugateurópai átlagnak kétháromszorosát jelenti, ami mégiscsak azt dokumentálja, hogy korántsem olyan enyhe ez az ítélkezési gyakorlat. Vé gezetül, a hátralevő időben már csupán arra van lehetőségem, hogy beszámoljak önnek arról, hogy a kormány szeretné a jogalkotás eszközeivel elősegíteni a bíróságok eljárásának gyorsítását -
