Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 6 (52. szám) - Interpellációk és kérdések ismertetése:
8 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A KDNP frakciója kérte, hogy az önálló indítvány tárgysorozatbavételéről az Országgyűlés szavazzon. Annak érdekében, hog y a frakciók kialakíthassák álláspontjukat, ebben a kérdésben jövő heti ülésén határoz az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! A kormány a következő önálló indítványokat nyújtotta be: a büntetőjogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslatát T/466. számo n; a Magyarország és Románia között kötött állategészségügyi egyezmény kihirdetéséről szóló 1969. évi 8. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezését indítványozó törvényjavaslatát T/476. számon. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Salamon László képviselőtársun k, MDF, önálló indítványt nyújtott be a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítására T/485. számon. Megkérdezem dr. Salamon Lászlót, hogy kívánjae az önálló indítvány t két perc időtartamban szóban is megindokolni. (Dr. Salamon László: Igen.) Tessék, képviselő úr! DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! 1995. március 31ével lejár az a határidő, melyben az önkormányzati lakások tulajd onjogát a bentlakó bérlő, illetve a törvényben meghatározott más jogosult egyoldalú jognyilatkozattal vételi jog gyakorlásával meg tudja vásárolni. Mint ismeretes, a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló, 1993ban meghozott tör vény eredetileg a vételi jog gyakorlására öt évet biztosított volna, azonban az Országgyűlés az Alkotmánybíróság döntése következtében - mely egy ilyen tág határidőt alkotmánysértően hosszúnak ítélt - ezt a határidőt radikálisan lecsökkentette és egy évben állapította meg. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy ez az egyéves határidő méltánytalanul rövid. Rövid, mégpedig elsősorban nem azért, mintha általában egy év nem lenne elegendő a vételi jog gyakorlásának megfontolására és gyakorlására, hanem l eginkább azért, mert számos helyen a lakások jogi helyzete rendezetlen, és az elmúlt esztendő nem volt elég a vételi jog gyakorlásához szükséges jogi kérdések tisztázásához. Vannak olyan tapasztalatok, melyek arra utalnak, hogy helyenként az önkormányzatok az említett jogi természetű kérdések rendezésével késedelmeskednek, illetve az is előfordul, hogy az önkormányzat teremt és tart fenn olyan jogi helyzetet, amely a vételi jog gyakorlását lehetetlenné teszi. A Lakásbérlők Egyesületének becslése szerint leg alább százezerre tehető vételi joggal kapcsolatos igény vár kielégítésre, melynek nincs esélye, hogy március 31éig realizálódjék. Az MDF mint korábban is, most is azonosul a lakástörvénnyel kapcsolatos társadalmi elvárásokkal, alkalmasint a vételi jog hat áridejének megnövelésére irányuló igénnyel. Ezt szolgálja ez a törvényjavaslat, mely a vételi jog határidejét egyrészt november 30áig kitolni javasolja, másrészt lehetővé kívánja tenni, hogy akik menthető okból nem tudtak e jogukkal élni, azok az akadály elhárulását követő 90 napon belül még e határidő után is élhessenek vételi jogukkal. A fenti okokra figyelemmel törvényjavaslatomat tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlom, kérve támogatásukat, és egyszersmind a törvényjavaslat sürgős tárgyalásbavétel ét. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztések bizottságoknak történő kiadásáról a holnapi bizottsági elnöki értekezletet követően fogom tájékoztatni az Országgyűlést. Interpellációk és kérdések ismertetése:
