Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 28 (60. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
690 kérdésben ítéletet mondani, de egyszerűen nem győzök ezen csodálkozni. Nem értem, hogy lehet, hogy tud a magyar parlamentben az ezt az országgyűlési határozati javaslatot támogató megfelelő döntést hozni, hogy ne ismernék, hogy igazából mekko ra összeget emészt föl ez. Ráadásul annak a költségvetési tartalékalapnak a terhére kívánják ezt megépíteni, amely költségvetési alap hónapok óta zárolt. Ez egész pontosan egy hónapja zárolt, hisz már egy hónap után az egész évi költségvetési tartalékalap felét kiosztotta a kormány. Egy zárolt alapból nem tudom, hogy kezdődik meg az elkövetkezendő hetekben, hónapokban egy építkezés, aminek a költségeit nem ismeri a parlament - és így kell erről döntenünk... Én a magam részéről már csak ezért sem tudnék egys zerűen döntést hozni ebben a kérdésben. Még egy dolgot hadd mondjak el, ami valóban eddig sem hangzott el, tehát a részletes vita épp a megfelelő terep erre. Beszédesnek érzem a környezetvédelmi miniszter és a minisztérium hallgatását. Azt hiszem, egy bejá ratott demokráciában ugyancsak elképzelhetetlen lenne, hogy egy ilyen eminensen környezetvédelmi vonatkozású kérdésben a felelős kormány környezetvédelmi minisztere s minisztériuma nem szólal meg, nem mondja el, hogy az ő minisztériumának, neki mint minisz ternek ebben a kérdésben mi az álláspontja... (Közbeszólás a jobb oldalról: Nincs is ilyen!) .., valóban fenyegete környezetvédelmi veszély vagy nem fenyeget környezetvédelmi veszély. Önmagában itt a csodálkozásnál meg lehetne állni, ha az ember nem tudná, hogy nagyon sokban gyökerezik a magyar kormánypártok politikai kultúrája a késő Kádárrendszer politikai kultúrájában, amikor igenis volt jelentősége a hallgatásnak, és ezért mondtam: ez egy beszédes hallgatás. (10.20) Én a magam részéről úgy értékelem, h ogy e mögött a hallgatás mögött egy burkolt tiltakozás van. A leghatározottabban azt állítom, a magyar kormány környezetvédelmi minisztere és minisztériuma azért nem szólal meg ebben a kérdésben, mert nem ért egyet azzal, hogy a magyar kormány ilyen ország gyűlési határozati javaslatot nyújt be. Nem hiszem, hogy ebben a kérdésben egységes lenne a kormányzat. Nem hiszem, hisz akkor egy környezetvédelmi miniszter vagy egy minisztérium nyugodt szívvel támogathatná és nyugtathatná meg a háborgó lelkű politikusok at és háborgó lelkű honpolgárokat, hogy igenis semmifajta környezetvédelmi veszélye nincs ennek a kormányzati, illetve parlamenti döntésnek. Kíváncsian várom, hogy legalább a részletes vita mostani szakaszában megszólale valaki a környezetvédelmi miniszté rium részéről, eloszlatjae az aggályokat. Tehát ezért nyújtottam be egy olyan módosító indítványt, amely nem szól a fenékgát megépítéséről. Nem szól azért, mert úgy ítéljük meg, hogy nem lehet felrúgni a jelenleg hatályos országgyűlési határozati javaslat logikáját, meg kell születnie a megállapodásnak a vízmegosztás, az ideiglenes vízmegosztás kérdéséről Szlovákia és Magyarország között. Nem értünk egyet azokkal a véleményekkel, amelyek egy ilyen fontos műszaki - "műszaki", idézőjelben - vonatkozású dönté sre mindenfajta későbbi, viszonylag relatív ellenőrzési lehetőség fenntartása mellett ezt a döntést át akarják helyezni kormányhatáskörbe. Azt gondolom, eddig is nagyon helyes volt, hogy az egész bősnagymarosi kérdéskomplexummal kapcsolatban alapvető kérd ésekben a parlament hozott döntést; az alapvető kérdésekben továbbra is a parlamentnek kell döntenie, és nem nagyon nehezen ellenőrizhető felhatalmazást kell adni a kormányzat részéről. Így tehát, befejezésképpen csak annyit tudok mondani: továbbra is az a meggyőződése a Fidesz parlamenti frakciójának, hogy igen komoly környezetvédelmi veszélyeket magában rejtő kormányjavaslat fekszik előttünk. Egy olyan kormányjavaslat, amelynek a műszaki megvalósíthatósága rendkívül kétséges. Egy olyan kormányjavaslat, am ely egészen ellentmondásos gazdasági szempontból, méghozzá abból a szempontból, hogy óriási terheket ró az egyébként rendkívül nehéz helyzetben lévő költségvetésre, és a terhek pontos méretéről nincs ismeretünk, és így kéri mégis a kormány a parlament dönt ését. És végül: nem kívánunk elfeledkezni arról, hogy valóban rendkívül ellentmondásos politikai környezetben születne meg ez a döntés. Egy olyan politikai környezetben, amikor erősen
