Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 28 (60. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
688 A hozzászólásomat megelőző kétperces reakciósorozatban már szó esett arról, hogy milyen hivat kozásokkal támasztották alá kormánypárti politikusok, miniszterek, illetve kormánypárti parlamenti képviselők a most tárgyalt országgyűlési határozati javaslat benyújtását. (10.10) Az egyik legfontosabb érv a Szigetközben élők érdeke volt, a másik legfonto sabb érv, amit én hallottam unosuntalan ismételgetni, az a közelgő tavaszi vegetáció. A vegetációról én különösebben sok szót nem szeretnék vesztegetni, már korábban is elmondtam, feltételezésem szerint idén sem fog elhalasztódni a rügyezés a Szigetközben , feltehetőleg ez valamikor márciusáprilisban meg fog történni. A parlament Házszabályait betartva leghamarabb valamikor március közepén lehet erről az országgyűlési határozati javaslatról dönteni, azután kezdődhet el csak egy építkezés, amely építkezést alapvetően a vegetáció elősegítése indokolja. Én azt hiszem tehát, hogy meglehetősen - mondjuk, az általános iskolai biológiai ismereteimre alapozva, meglehetősen - alaptalan ez az érvelés, hogy itt a szigetközi vegetáció, az 1995ös vegetáció elősegíté se indokolja ennek a fenékgátnak vagy keresztgátnak a megépítését. De a másik, ennél is jóval fontosabb kérdés, amivel kapcsolatban két kormánypárti képviselőtársam is reagált, ez a Szigetközben élők érdekeire való hivatkozás. Én azt hiszem, hogy korrektne k és becsületesnek tekinthető mindaz, amit Szentkuti, s mindaz, amit Pozsgai képviselőtársam most elmondott. Csak az az én nagy gondom, hogy ezt most mondták el, és most először mondták el így - ők is és mások is, akik a Szigetközben élők véleményét tolmác solták itt most közvetlenül vagy közvetítőként a parlamentben, vagy különböző bizottsági üléseken; mert én az elmúlt háromnégy hétben a parlament plenáris ülésén, bizottsági üléseken, újságnyilatkozatokban csak azt hallottam, hogy a szigetköziek egy ember ként, véleménykülönbség nélkül keresztgátat akarnak évek óta, ha kell, saját maguk, különböző szigetközi községekben élő polgárok fognak a Dunába feküdni, és élő keresztgátat fognak létrehozni saját testükkel is, ha végre a parlament, a kormány nem fog így dönteni. Ehhez képest óriási különbség az, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy megosztott ebben a szigetközi polgármesterek közössége is, többfajta vélemény merült föl a legérintettebbek körében, a szigetközi polgárok körében! Vannak, akik akarnak fenékgátat vagy fenékküszöböt, mert ezt jó megoldásnak tartják, s vannak, akik nem akarnak. Elfogadom, hogy többen vannak, akik akarnak, és kevesebben vannak, akik nem akarnak, de még egyszer mondom, nem én mondtam ellenzékiként, akadékoskodóként - kormánypárti képv iselők, a körzet egyéni kormánypárti képviselői mondták, hogy vannak olyanok, akik nem akarnak fenékküszöböt a Szigetközben! Méghozzá nem is akárkik, mert valóban lehet egy polgármestert mintegy örök okvetetlenkedőként beállítani, mert évek óta az a vélemé nye, hogy ő nem akar ilyen fenékgátat. Három polgármester írta alá ezt a levelet, és nem akármelyik három község polgármestere: a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által készített kimutatás értelmében a Szigetközt ért közvetlen és közvete tt károk által leginkább sújtott három község polgármestere az, akiknek az a véleménye - ez már csak feltételezés, de remélem, nem alaptalan feltételezés , az adott településen élő polgárok véleményét tolmácsolva, hogy rossz megoldásnak tartják a fenékgát vagy fenékküszöb - ezentúl nem fogok két kategóriát használni, mondom, a fenékgát - megépítését. Tehát ha lehet, mondjuk, súlyozni a vélemények között, én azt gondolom, hogy súlyozottabban kell vagy lehet figyelembe venni egy politikai döntés meghozatalak or, hogy az érintett térségen belül a legérintettebb települések polgármesterei azt mondják, hogy nem akarnak fenékgátat. Még egyszer mondom: az a furcsa, s az az, ami az emberben újra rossz érzést kelt, hogy most először merül föl az, hogy egyáltalán véle ménykülönbség van a fenékgát megépítésének a kérdésében, márpedig most már - és ismétlem magamat - kormánypárti képviselőtársaim is elismerik, hogy van véleménykülönbség. Én az általános vitában elmondott hozzászólásom közjogi felvetésével kapcsolatban tov ábbra is szeretném azt aláhúzni és megismételni, s ebben ellenzéki képviselőtársaimmal is és kormánypárti képviselőtársaim egy részével is vitatkozom: megítélésünk szerint erősen kétséges, hogy volte
