Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 27 (59. szám) - A nemzeti szabványosításról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
656 Ezekkel a kritikai megjegyzésekkel és kívánatos módosításokkal a Magyar Demokrata Fórum képv iselőcsoportja ezt a törvényt, illetve ezeket a törvényeket el tudja fogadni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Rott Nándor, a Független Kisgazdapárt képviselője. Szólásra készül Ivanics István a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Megadom a szót Rott Nándor képviselő úrnak. (18.10) DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kellemetlen szituációba kerültem, mert egy olyan törvényjavaslat van előttünk, ami fölött nem lehet olyan éles kritikát mondani, mint amilyeneket én szeretek, és mint amilyenekhez a korábbiakban hozzászoktunk. Ez a törvényjavaslat nagyban, egészében megfelel azoknak az igényeknek, amelyeket támasztani lehet vele szembe n. Néhány megjegyzést azonban kénytelen vagyok megkockáztatni. Tudom, hogy teljesen feleslegesen teszem, mert most már több mint négy év óta itt a képviselő mondhat, amit akar, akkor is, ha igaza van, a kormányok a legkézenfekvőbb és a legkönnyebben beláth ató észrevételeket sem teszik magukévá. Nem tudom, a kormány képviselői miért ülnek a parlamentben és miért figyelik az itt folyó munkát, mert abszolút semmit nem reagálnak rá. Kezdjük a szokásos vesszőparipámmal, a helyesírással. Ebben a törvényben is van nak helyesírási hibák, pedig most már hallottam, hogy a számítógépekbe is bele lehet rakni a helyesírási programot, és akkor a gép szabályozza, amikor leírják. Ebben a törvényben is vannak hibák. Rögtön az első oldalon van egy egybeírás, amit külön kellene írni. Sajnos, a követelményrendszer szót kötőjellel kell írni. Azután a magyar nyelvben a tárgyakra nem szoktuk azt mondani, hogy "aki". Azt csak személyekre lehet mondani. Lehet, hogy abból indult ki a szerkesztő, hogy jogi személy, de ez nem olyan jogi személy, amire "aki"t lehet mondani, hanem erre "amely"et kell mondani. A 15. § "ami" vagy "amely" helyett "aki"t mond. Tehát legalább ilyen apró - illetve ez már nem is apró, komolyabb hiba - ilyeneket ne követnénk el! Még mindig a formai dolgoknál mar adva, az elmúlt öt, négy és fél, háromnegyed évben legalább ötször felhívtam a mindenkori kormányok figyelmét arra, hogy az isten szerelmére, egyszer már méltóztassanak eldönteni, hogy a fogalommagyarázatok egy törvényben hova kerülnek. Volt olyan törvény, amelyiknek az elején, volt olyan törvény, amelyiknek a végén találtuk. Megítélésem szerint helyesebb, ha az elejére tesszük. Meg kell mondanom, hogy Európában és az Egyesült Államokban is a törvény elejére teszik a fogalommagyarázatokat, hogy a nyájas olv asó tudja, hogy a szerkesztő később mit ért az adott fogalmak alatt. Most van egy újítás, amelyhez gratulálok a tárcának, mert itt függelékbe kerül. Ilyen még nem igen volt, általában a törvény elejére vagy végére teszik, itt függelékbe került. Mindenféle megoldás elfogadható, csak próbáljunk Magyarországon egységes gyakorlatot kialakítani. Sajnálom, hogy nincs itt az igazságügyminiszter, mert az ő feladata lenne, hogy egyformán szerkesszük a törvényeinket, a magyar állampolgárból ne csináljunk bolondot, h ogy hol az elején, hol a végén, hol a közepén, hol a függelékben keresi. Volt egyébként olyan törvény is, amelynek a közepe táján voltak fogalommagyarázatok. De mindegy, ezek még mindig formai kérdések. Van még formai kérdés. Egyik kisgazdapárti képviselőt ársam mondta, hogy non bis idem. Ez egy régi latin mondás, hogy ne mondjuk kétszer ugyanazt, törvényben legalábbis, mert ők is erre értették. Ebben a törvényben is sajnos állandóan visszatérő gyakorlat, hogy mindent kétszer mondanak, mint - biztosan ismeri k - a Karinthyversben: "Mondja maga..., mindent kétszer mond, mindent kétszer
