Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 27 (59. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BOROSS PÉTER, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke:
635 Ezt a célt itt most a parlamentbe n azzal tudjuk legjobban elérni, legjobban megközelíteni, hogy olyan világos és áttekinthető törvényt alkotunk, amely egyszerre tudja biztosítani a szolgálatok törvényes és hatékony működését. A kormány nevében azt tudom ígérni, hogy nyitott fülekkel fogju k hallgatni a vitát, és örömmel fogadunk minden jobbító szándékú módosító javaslatot. Viszonzásképpen azt kérném tisztelt képviselőtársaimtól, segítsék elő, hogy ezen a nagyon fontos területen végre a demokráciákban szokásos módon, törvény által szabályozo ttan dolgozhassanak a magyar titkosszolgálatok is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm miniszter úr expozéját. Megadom a szót dr. Boross Péternek, a nemzetbiztonsági bizottság elnökének, a bizottság előadójának - az elnökl ést átadom Salamon László alelnök úrnak. (Szórványos taps.) (Az elnöki széket dr. Salamon László foglalja el.) DR. BOROSS PÉTER , a nemzetbiztonsági bizottság elnöke : Elnök Asszony! Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nemzetbiztonsági törvényjavaslat expozéját hallhatt uk. Múltja van ennek, hogy most került napirendre, nem véletlen - gondolom, a pártok vezérszónokai szólnak majd erről. A nemzetbiztonsági bizottság február 15i ülésén úgy foglalt állást, hogy általános vitára alkalmasnak minősíti a törvényjavaslatot - azé rt, mert az országnak szüksége van nemzetbiztonsági törvényre. Felmerült azonban a vita során egykét olyan kérdés, mely joggal merült fel és foglalkoztatta a bizottság tagjait, s erről szükségesnek tartok egy rövid tájékoztatást adni. A törvénytervezet a nemzetbiztonsági szervezetek tevékenységi körét köztörvényes bűncselekményi körre is kiterjeszti, és ez érintkező felület a rendőrség általános nyomozóhatósági funkciójával. Ahogy miniszter úr most expozéjában utalt rá, ebben valami megbékítő és megbékülő egyetértés történt a két tárca között. Ez nálunk dilemma volt, kíváncsian várjuk ennek eredményét. Dilemmaként merült fel a szervezett bűnözés elleni küzdelem feladatként megjelölt fogalma; lévén, hogy ez köznyelvi és publicisztikai fordulat, a jogi értelm ezhetősége nem precíz, lehet túl tágan, szűken értelmezni. Úgy hiszem, itt még valami pontosabb meghatározásra lesz szükség, legalábbis a bizottság véleménye szerint. Az ellenőrzés és felügyelet kérdésköre természetesen merült fel problémaként, és ebben kü lönböző, azt kell mondanom, inkább improvizált javaslatok és később kidolgozandó elképzelések merültek fel a bizottság ülésén. Itt nagyon erős a szigorítási szándék - ugyanakkor az az igény is felmerül, hogy a szervezeteknek hatékonyan kell működniük. Ez p edig a működésnek egyfajta autonómiáját elkerülhetetlenné teszi. Természetes módon merült fel a titkosállomány kérdése, vagy ahol a nyomozóhatósági funkció más helyeken érintkezik más nyomozóhatóságok tevékenységi körével. Felmerü lt az is, hogy bizonyos jogosítványai lennének a nemzetbiztonsági bizottság elnökének. Abban a feltételezésben tárgyaltunk bizottsági ülésen, hogy e törvény szerint talán akkor mindig ellenzékinek kellene lenni a bizottsági elnöknek; kérdés azonban továbbr a is, hogy a bizottsági elnök a személyesen kapott információkat miként kezelheti, lévén hogy magántitka a bizottsággal szemben nem lehet. Még más kérdések is felmerültek, ezek a leglényegesebbek, és még egy talán, ez a kérdőívvel kapcsolatos. A nemzetközi gyakorlat bizonyos felelős beosztásban lévő személyek esetében rendkívül részletes és az intim szférába mélyen behatoló kérdőívet tehet kötelezővé, és van ellenkező gyakorlat is. Azt hiszem, megnyugtató az, ha a nemzetbiztonsági bizottság és esetleg a tis ztelt Ház magát a kérdőívet megismeri, amire a törvényben utalás történik, lévén, hogy annak minden sora olyan kérdéseket érint, amelyek valóban egy bizonyos határon túl, enyhén szólva is, kényesnek minősíthetők.
