Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 27 (59. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
626 Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Kovács László külügyminiszter úrnak. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet állandó tanácsa - a szervezet skopjei állandó missziójának jelentése alapján - most foglalkozott a kérdéssel. Elítélte a Győriványi képviselő úr által is említett tragikus eseményt, amely áldozatokhoz vezetett, ugyanakkor üdvözölte a macedón kormány és az albán közösség vezetésének a párbeszédre, a feszültség enyhítésére i rányuló készségét. Az EBESZ állandó tanácsa, amelynek Magyarország képviselője is tagja, felhívta a feleket az önmérsékletre, hangsúlyozta Macedónia alkotmányos rendje és az EBESZ elvei tiszteletben tartásának fontosságát, felkérte az EBESZ kisebbségi ügye kkel megbízott főbiztosát, továbbá a skopjei missziót, hogy működjön közre a feszültség további enyhítésében, a párbeszéd előmozdításában és a megoldás keresésében. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Szintén a mai ülésnapon jelentkezett napirend előtti felszólalásra Pokorni Zoltán frakcióvezetőhelyettes úr, a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! A Fidesz parlamenti képviselőcsop ortja két ok miatt kért szót a mai napirend előtt. Az egyik ok: talán nincs olyan állampolgár ebben az országban, akit nem érint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak '95. évi költségvetéséről szóló törvény meghozatala s ennek a késlekedése, késedelme s volta. A másik ok, hogy talán nincs olyan állampolgár ebben az országban, akit nem érint a kormány viselkedése, törvényeket betartani vagy be nem tartani szándékozó volta. Márpedig mind a két tárgy veszélyben forog, s úgy látjuk, mind a két tárgy a Ház e lé tartozik. A Magyar Orvosi Kamara kénytelen volt levélben fordulni a Ház elnökéhez, hogy figyelmeztesse mind a parlamentet, mind pedig a magyar kormányt arra, hogy a magyar kormánynak be kell tartania a '94. évi XXVIII. számú, a Magyar Orvosi Kamaráról s zóló törvényt, be kell tartania az 1987es XI. törvényt, amelyik a jogalkotásról szól, és be kell tartania saját ügyrendjét - melyet kormányhatározatban fogadott el , annak is a 76/A pontját. Tudniillik a kormány ezt nem tartotta be, hiszen úgy terjesztet te elénk, a parlament elé a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995ös költségvetését, hogy ezeket a törvényeket nem tartotta be, nem egyeztetett a törvény által garantált módon a Magyar Orvosi Kamarával és más, erre jogosult szervezetekkel sem. Már önmagában az is igen aggodalmas és sérelmes, hogy az eredeti törvénynek megfelelően nem a '95ös központi költségvetéssel együtt került előterjesztésre a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése, hogy külön jogszabályban kellett foglalkoznunk egy átmeneti időszakkal. De az, hogy a kormány jogszabálysértő magatartása, eljárásmódja miatt nem tehet mást sem a kormány, sem a parlament, úgy gondolom, mint hogy helyt ad a sérelmező Orvosi Kamara kérésének, tudniillik, hogy vissza kell vonnia a költs égvetési előterjesztést, ez már mindenképpen aggodalmas. Ezt teheti egyedül a kormány, amennyiben az előbb idézett három törvényt, illetve kormányrendeletet be akarja tartani és nem akar elsőként olyan precedenssel szolgálni, hogy a nemrégiben elfogadott k amarai törvény bekezdéseit, fejezeteit nem veszi figyelembe. Ez pedig valamennyi állampolgár sorsát érzékenyen érinti, hiszen a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak működőképességéről van szó. Az, hogy a társadalmi, gazdasági megállapodás, a kormá ny által önként vállalt megállapodástervezet zsákutcába jutott vagy legalábbis megfeneklett, valamennyiünk által ismert és szomorú tény. Az azonban, hogy a kormány azokat az egyeztetési kötelezettségeit sem hajlandó vagy nem képes betartani, végrehajtani, amit nem saját akarata, saját szándéka, hanem törvény ír elő
