Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Salamon László): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
615 Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném megköszönni azoknak az ellenzéki képviselőknek a jelenlétét a zárszón, akik nemcsak odáig mutattak érdeklődést a kü lpolitikai vitanapban, hogy elmondták bírálatukat a kormány külpolitikájáról, hanem készek meghallgatni a külügyminiszteri választ is ezekre a bírálatokra. Ugyancsak szeretném megköszönni valamennyi felszólalónak, kormánypártinak és ellenzékinek, hogy hozz ájárult a külpolitikai vitanap eredményességéhez, a kormány további külpolitikai tevékenységének megalapozásához. Köszönet illeti azokat, akik kormánypárti vagy ellenzéki pozícióból, nagyon fontos szempontokkal és nagyon fontos adalékokkal gazdagították a helyzetértékelést, illetve a magyar külpolitika feladatainak meghatározását. És szeretném külön is elismerésemet kifejezni azoknak a felszólalóknak, akik ellenzéki képviselőként más pozícióból, nagy szenvedéllyel és nagyon tiszteletre méltó felelősséggel f ogalmazták meg aggályaikat, figyelmeztettek bizonyos veszélyekre. Szeretném őket megnyugtatni, hogy a kormány átérzi, sőt osztja aggodalmaikat a magyarság sorsával kapcsolatban, látja a veszélyeket, tudatában van saját felelősségének, és mindent megtesz az ért, hogy a magyar kisebbség jogainak garantálása és identitásának megőrzése megvalósuljon. Éppen ezért és ebben a reményben, ezzel a szándékkal folytat alapszerződési tárgyalásokat Romániával és Szlovákiával. Ugyanezeket a törekvéseket képviseli a legkülö nbözőbb nemzetközi fórumokon. Egyetértek a Független Kisgazdapárt vezérszónokának azzal az igényével, hogy jó lenne megváltoztatni a hamis Magyarországképet, a kormány is erre törekszik. Csakhogy ehhez, azt kell mondanom, neki és egy másik felszólaló társ ának sem ártana nagyobb önmérsékletet tanúsítania. Nyilván nem rossz szándékkal, csupán információhiánnyal magyarázható az az állítása, hogy a határon túli magyarság helyzetének javítása érdekében a kormány még minimális követeléseket sem próbál érvényesít eni. Arra gondoltam, meg fogom vizsgálni, vajon mért nem kapja a parlament alelnökeként azokat az összefoglalókat, amik a magyar kormány nemzetközi tevékenységéről készülnek. Néhány felszólaló határozottan ellenezte az alapszerződések megkötését. A Fidesz vezérszónokának logikáját kölcsönözve én is felteszem a kérdést: kinek használ az alapszerződések megkötésének megakadályozása? Magyarországnak biztos nem, hiszen gyengíti integrálódási esélyeinket és fékezi az ettől függetlenül is igen fontos kapcsolatépí tési törekvéseinket. Elhangzott ugyan Németh Zsolt képviselő úr felszólalásában egy lehetőség, hogyha bekövetkezik egy lényegi előrelépés a magyar népcsoport helyzetében, akkor újra napirendre kerülhet Magyarország részéről valamiféle alapszerződés megköté se. Azt is mondta, hogy a szerződés tulajdonképpen a kialakuló jó kapcsolatok betetőzése kell hogy legyen, így lehet azt megkötni. Én úgy gondolom, ez a megközelítés az alapszerződés szerepének, jellegének a félreértése. Hiszen az alapszerződésnek éppen az a szerepe, hogy a kisebbség helyzetében előmozdítsa az előrelépést. Meggyőződésem szerint nem használ az alapszerződés megkötésének megakadályozása a magyar kisebbségnek sem, hiszen a jelenlegi helyzetet tartósítja; azt a helyzetet, amelyről többen nem al ap nélkül beszéltek oly szenvedélyesen. Lemond a kötelező jogi érvényű rendezés lehetőségéről. Nem használ az alapszerződés megkötésének megakadályozása azoknak sem, akik erre, vagy netán az érzelmek felkorbácsolására remélik alapozni politikai sikerüket. A '94es választásokon döntő többségükben kihullottak azok a képviselők, akik oly vehemensen érveltek annak idején a magyarukrán alapszerződés megkötése ellen, illetve parlamenti ratifikálása ellen. És azok a pártok, amelyek ilyesfajta politikára építetté k az egész felfogásukat, a választásokon az egy százalékos eredményt is alig érték el. Használ viszont az alapszerződések megkötésének megakadályozása azoknak a román, szlovák nacionalista erőknek, akik szabad kezet szeretnének kapni az egységes nemzetálla mkoncepció megvalósításához, akik nem akarják, hogy a kisebbségek jogai bármiféle garanciákat kapjanak.
