Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
611 erdélyi értelmiség elég jelentős része. Ezzel éppen azt a réteget gyengítjük, amely az azonosságtudat megőrzésében, a kultúra, a nyelv ápolásában játszik meghatározó szerepet. Úgy hiszem, egyetlen magyar politika , egyetlen magyar kormányzat számára sem lehet ez követendő cél. Végezetül azt szeretném mondani, hogy amikor tekintettel vagyunk a határon túli magyarságra, szeretném, ha elfogultságoktól mentesen és ezeknek a tényeknek az ismeretében próbálnánk ítélkezni . Történeti sértődöttségből fakadó reflexekkel egy új viszonyrendszerben - márpedig új viszonyrendszer alakul Európában - nem lehet eligazodni sem, nem hogy eredményesen beleilleszkedni. Negyven év megszállás után nagyon nagy illetlenség, ha a megszállotta k elfogultságával közelítünk a magyarság sorskérdéseihez. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Csapody Miklós képviselő úrnak adom meg a szót. Őt Szabó Lajos Mátyás képviselő úr követi. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszö nöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Idő híján egyetlen egy tárgyról, Magyarország külső képéről kívánok szólni. Az a kedvező szerep és kezdeményező szerep, amit a térségi változásokban, a '80as évek végén eljátszottunk és '56 újraéledt nyugateurópai megít élésének helyzete felkeltette a világ rokonszenvét. Ezzel a tőkével az Antal és a Borosskormány, azt hiszem, minden tájékoztatási korlát ellenére igen jól sáfárkodott, mert biztosítani volt képes a politikai stabilitást az átalakulás legérzékenyebb éveibe n. Mégis, azt hiszem, szükség lett volna a nemzeti tájékoztatás művelésére. Nem hamis propagandára gondolok, hanem az ország és a nemzet hiteles információkra építő olyan megítélésére, olyan ország- és nemzetkép kialakítására, amellyel hazánk érdekei az or szág valódi jelentőségének, nemzetközi súlyának megfelelően lehettek volna képviselhetők - és ez a jövőben is feladat. Két éve született ugyan erre javaslat, ám a megvalósítás az erős ellenszelekben sikertelen volt. "Nem kell propaganda - mondta az új koal íció , mert az országképet jó politikusokkal, sikeres kormányzással, szakértő gazdaságpolitikával, bizalmat keltő külpolitikával kell megteremteni. Egyszerűen jól kell politizálni, nem úgy, mint a dilettáns és gőgös elődök. Rendbe kell tenni az országot - mondta Horn Gyula miniszterelnök úr - ez a megbízható megoldás". Lássuk tehát, hogy az önök pártjai hogyan formálták egymással vagy egymás ellenére ezt az országképet. "A koalíció végigjátszotta a betlit. Magyarország nemzetközi megítélésének '57 óta nem tapasztalt, egészen drámai romlásához az elmúlt hónapok kártyajátéka járult hozzá" - így látszik ez Washingtonból nézve és a Magyar Hírlapból olvasva. Csak emlékeztetőül teszem hozzá, hogy expó, Agrobank, Nemzeti Bank, HungarHotels. Továbbá: "A kormány pro vokálja a pénzvilágot" - Andrew Sarlós. "A kormány aláásta a Magyarországról, mint a vállalkozások úttörőjéről kialakított közmegítélést" - Financial Times. "Megrendült a bizalom Magyarország iránt" - Rudnai János. "A népszerűség uszálypolitikája, a gazdas ág muszájpolitikája helyett" - Bácskai Tamás. "A kormány nem kormányoz, mert felkészületlen és cselekvésképtelen, kapkod, rögtönöz és halogat" - Schlett István. Mindezt megmagyarázni, azt hiszem, nehéz dolog lehetett Davosban és Olaszországban, Skandináviá ban és Brüsszelben. A mai kormánypártok sajnos nemcsak ellenzékben bírálták - természetesen - az ország politikáját, némelyek rendszeresen és tudatosan rongálva - és nem természetesen - az ország jó hírét, de kormányon is még mindig az örökség a téma és az ok, a gazdaság és az ország állapota, indokként a társadalom előtt a kudarcokra és a megszorításokra. Hatékony kormányzás helyett a koalíciós párt- és csoportérdekek állandó ütközése folyik az ellentmondásos nyilatkozatok kaotikus hónapjaiban. A kormány é s a külügyi tájékoztatás nem képes
