Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Salamon László): - FEDOR VILMOS (MSZP):
607 Most, a csecsenválság következtében Oroszországban belső hatalmi átrendeződés zajlik. Ennek kapcsán folytatólag ki kell állnunk a demokratizáció orosz erői mellett, ám egyúttal a kormánynak rá kell mutatnia az események riasztó precedens jellegére is. A külföldi megfigyelők szerint a keletközépeurópai térségből Magyarország alakította ki legátfogóbb kapcsolatrendszert a szovjet utódállamokkal, valamint az orosz föderáció szubje ktumaival. Mégis késik a miniszterelnök és a külügyminiszter kijevi látogatása. Félő, hogy az éveken át épített párbeszéd itt megszakad. A magyarbelorusz alapszerződés végleges szövege a kormányváltás idejére készült el. Az elvi megegyezést a magyarmoldo vai alapszerződés megkötéséhez is megteremtettük. 1994. decemberében Nazarvajev kazah elnök három igen fontos szerződést írhatott alá Budapesten. Ezeket a szerződéseket még az előző kormány készítette elő. Az Európán kívüli világgal való kapcsolatokban sem látszanak távlati elképzelések. Ezt jelzi a kormány múlt heti döntése hét magyar nagykövetség bezárásáról. A magyar misszióhálózat átalakítása alaposabb mérlegelést, valamint parlamenti egyeztetést igényelt volna. A kormányt nem érdekelte a koalíción kívü li vélemény. Ha erre sor kerül, talán elkerülhető lett volna, hogy olyan helyeken is megszüntessenek missziókat, ahol ez nem látszik indokoltnak. Azok, akik az Arab Emírségekbeli nagykövetség megszüntetését javasolták, semmit sem tudnak az arab világról. Kérem, AbuDhabi nem Monaco. AbuDhabi a TávolKelettől DélAfrikáig terjedő térség kereskedelmi központja. Szerencsétlen döntés volt a caracasi, montevideoi és limai - magyar tulajdonú - külképviseletek egyszerre történő bezárása is. Olyan látszatot kelt, hogy a magyar kormány ki akar vonulni DélAmerikából, abból a térségből, ahol az elmúlt években a TávolKelet után a legnagyobb a GDP növekedés; ahol a keletkezett űrt nemcsak a nagyobb hatalmak, de szomszédaink is örömmel kitöltik - lásd a bolgár nyitást Bogotában és Caracasban, a románt Ecuadorban és San Joséban, a lengyelt La Pazban. Ezzel szemben a havannai nagykövetség bezárása fel sem merült. Így állítható még például párba ÉszakKorea, ahol maradunk, és a Fülöpszigetek, ahol zárunk. Másrészt Japánb an még mindig nem sikerült az expó lemondása miatti tokiói gondokat eloszlatni, és nem látszanak egy korszerű és új Kínakülpolitika körvonalai sem. Az elmúlt években eredményesen fejlődő magyartörök kapcsolatokban megtorpanás következett be. És ennek kap csán nem rajzolódik ki egy korszerű Balkánpolitika sem. Az új külügyi vezetés globális helyzetmegítélése egészében kérdéses. A Külügyminisztérium jelenlegi - részegemberesen összerendezetlen - mozgása nemcsak az egyetemes magyarság érdekeinek nem felel me g, hanem a nemzetközi kapcsolatok tudományában zajló változásokat sem látszik követni. Alkalmatlan arra, hogy a mának megfelelő nemzetstratégia épülhessen rá. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót F edor Vilmos képviselő úrnak, a szocialista pártból. Őt Leitner Gábor követi, a Kereszténydemokrata Néppártból. FEDOR VILMOS (MSZP) : Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy az alapszerződé sekkel kapcsolatban kialakult vitához csatlakozva mondjam el véleményemet, s teszem ezt három okból. Egyrészt, mert - az Önök jóvoltából is - tagja vagyok az alapszerződésekkel foglalkozó albizottságnak. Másrészt - mint oly sokaknak e hazában - személyes c saládi kötődésem van a határon túli területekhez. Végül pedig azért, mert a közelmúltban, éppen Marosvásárhelyen, Sütő András otthonában résztvevője lehettem egy beszélgetésnek, amelyen az indulatokat és az érzelmeket mellőzve számba vettük a határon túli magyarság reális esélyeit és lehetőségeit. Szándékosan említettem: indulatok és érzelmi
