Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Salamon László): - GYURICZA BÉLA (Fidesz):
604 vagyis konstruktív szerepet kíván betölteni egy új európai biztonsági rend kialakításában. Alapvető álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy Európa jövője mindenképpen egy szélesebb körű integráció felé vezet, ami szükségszerűen együtt jár az Európ ai Unió és a NATO kibővítésével is. (13.50) A NATO kibővítésének szándéka gyakorlatilag eldöntöttnek tekinthető; tehát nem az a kérdés, hogy felvétel vagy nem felvétel, sokkal inkább a "mikor" és a "hogyan" az, ami megválaszolandó. S tulajdonképpen hozzá k ell tenni, hogy a NATO kibővítése biztonságpolitikai érdekek mentén indokolt, mind a csatlakozni kívánó országok, mind pedig a jelenlegi tagországok részéről, hiszen a kelet, illetve középeurópai országok motivációja nem igényel különösebb indoklást, míg a Nyugat részéről alapvető követelmények fűződnek ahhoz, hogy közvetlen környezetükben válsághelyzetek kialakulását megelőzzék, illetőleg a közép- és hosszú távú gazdasági együttműködés biztonságát megteremtsék. Több csatlakozni kívánó ország vonatkozásáb an teljesültek már azok a feltételek, amelyeket a közgyűlésben, illetve a NATOtagországok megfogalmaznak. Legyen szabad csak néhányra utalnom: a jogállamiság, a parlamenti demokrácia, a szabad választások, a piacgazdaság, az ENSZ és az Európai Unió emberi jogi konvencióinak akceptálása, a hadsereg civil ellenőrzése és más szempontok. Figyelemre méltó a követelmények között, hogy nem támasztanak katonai vagy technikai jellegű követelményt, mert tudják, hogy ez a bővítés folyamatát lassítaná, és abból a megg yőződésből indulnak ki, hogy a technikai lemaradás pótlása menet közben is megvalósítható. Magyarország számára milyen típusú NATOtagság lehet vonzó? Két téma feltétlenül megválaszolandó: az egyik a nukleáris fegyverek tárolása, a másik az idegen csapatok állomásoztatása. Meggyőződésem, hogy Magyarország számára mind a két esetben a skandináv típusú modell lehet vonzó, amelyik erre a két pontra negatív választ ad. Az északatlanti közgyűlés novemberi ülésszakával kapcsolatban elmondanám, hogy konkrét felad atokat tűztek ki az új tagok felvételéhez szükséges eljárás kidolgozására, s ez tartalmazza a menetrendet, a belépés feltételeit, illetve a tagsággal összefüggő kötelezettségeket. Még egy jelentős momentumra szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim fig yelmét: ez év májusában kerül sor Magyarországon az északatlanti közgyűlés következő, tavaszi ülésszakának megrendezésére. Ez mind Magyarország, mind a magyar külpolitika számára jelentős elismerést jelent, és ennek a közgyűlésnek a sikere felgyorsíthatja az euroatlanti integrációhoz való csatlakozás folyamatát. Ennek a közgyűlésnek a sikere érdekében természetesen aktívan közre kell működnie mind a magyar külpolitika részvevőinek, mind annak a delegációnak, amelynek a konszenzusáról és az azzal kapcsolato s kívánalmakról már a bevezetőben szóltam. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. A következő felszólaló Gyuricza Béla, a Fidesz frakciójából; őt Szabó Zoltán követi. Megadom a szót, és jelzem, hogy 4 perc 30 másodperc e van még a Fidesznek. GYURICZA BÉLA (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek megfelelően nagyon röviden csak három gondolatot szeretnék hozzátenni részben a miniszterelnök úr, részben pedig a külügyminiszter úr által elmondottakhoz. A z első dolog: mindenképpen örömmel tölt el bennünket, hogy a kül- és biztonságpolitika együttes értelmezésével végre szó került arról is, hogy milyen biztonsági környezet és kockázati tényezők figyelembevételével alakul a Magyar Köztársaság kül- és biztons ágpolitikája, hiszen a parlament az elmúlt hétnyolc hónapban ilyen értelemben első alkalommal kapott erről tájékoztatást. Az is öröm számunkra, hogy ennek kapcsán együttesen kerül értelmezésre, hogy az euroatlanti integrációban a haderővel és a biztonságg al összefüggő kérdésekben mi az, amit együttesen tenni kellene.
