Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
597 a csehszlovák, a lengyel és a román demokratikus ellenzék együttműködése képviselt a hetvenes és a nyolcvanas években. Nagyon remélem, nem ezt a tradíciót kívánja elutasítani a Fidesz. Ma tehát, tisztelt képviselőtársaim, a lényegi kérdés nem az, hogy legyene vagy ne legyen alapszerződés, hanem az, hogy milyen legyen az alapszerződés, mi legyen benne. Ennek csak a kisebbségvédelmi részé re szeretnék kitérni. Természetesen az alapszerződésben olyan világos tartalommal bíró követeléseknek kell benne lenniük, amelyek mind jogilag, mind pedig politikailag védhetőek az európai fórumokon. El kell kerülni ugyanis azt, hogy az alapszerződések meg kötésének esetleges meghiúsulásáért a magyar felet tegyék felelőssé. A minimum tehát az kell legyen az alapszerződésben, amit eddig a kisebbségi jogok terén nemzetközi szinten is elértek, függetlenül attól, hogy azt nemzetközi szerződésbe vagy csak politik ai nyilatkozatokba foglalták. A lényeg az, hogy a szóban forgó nemzetközi dokumentumokban szereplő normák a szerződő felek számára kötelező belső joggá váljanak. Egy ilyen szerződés egyáltalán nem lenne gyengének nevezhető. Itt olyan normákról van szó egyé bként, amelyeket szomszédaink már elfogadtak a nemzetközi fórumokon, tehát nehezen tudnák megmagyarázni, hogy amikor a konkrét megvalósításuknak a lehetőségét kínálják fel nekik, akkor miért ellenkeznek. Álláspontom szerint ez egy védhető és megmagyarázhat ó, európai fórumokon megmagyarázható magyar álláspont. Ebből a minimumból azonban nem szabad engedni. A másik megjegyzés, amelyet az eddig elhangzottakhoz szeretnék hozzáfűzni, az az, hogy a nyugati integrációt és a magyar kisebbségek helyzetének rendezésé t nem lehet szembeállítani egymással. Integráció nélkül ugyanis lehetetlennek tűnik a kisebbségi helyzet javítása; a kisebbségek helyzetének rendezetlensége nélkül viszont nemigen képzelhető el a jószomszédi viszony - ez viszont hátráltatja az integrációs folyamatot. Tehát nem lehet szembeállítani egymással ezt a két célkitűzést. Szeretnék még arról szólni röviden, hogy a kisebbségspecifikus eszközökön kívül milyen további módszerekkel segíthetjük elő a kisebbségvédelem és a jószomszédság céljainak elérését . Erről ma nem nagyon esett szó. Először is azt szeretném megemlíteni, hogy elősegítené ezt a célt, ha hazai dolgaink jól mennek. Egy gazdaságilag dinamikusan fejlődő, politikailag stabil, kulturált Magyarország ugyanis egyaránt erősítheti a magyarságtudat ot, erősítheti azt az érzést, hogy jó magyarnak lenni, továbbá erősítheti hazánk tekintélyét és elmélyítheti a szomszédok érdekeltségét a velünk való kapcsolatok fejlesztésében. Másodszor azt is fel kell itt vetni, hogy támogatnunk kell minden olyan kezdem ényezést, amely szomszédainkban felerősíti és visszafordíthatatlanná teszi a demokratikus folyamatokat, elősegíti a jogállamiság kiépítését. Alapvető érdekünk, hogy szomszédaink is sikeresek legyenek, hiszen illúzió arra gondolni, tisztelt Ház, hogy a magy ar kisebbség számára elérhető a nyugodt sziget státusza, ha környezetében zűrzavar van. Nehéz kisebbségi jogokat védeni olyan helyen, ahol a szabadságjogok és a politikai kultúra a többséghez tartozók vonatkozásában sem szilárdultak meg. Ennek az állapotna k a meghaladásában a többségi társadalom és a magyar kisebbség érdekei teljességgel egybeesnek. Éppen ezért helyesen cselekedett annak idején az előző magyar kormány, amikor nem akadályozta Szlovákia és Románia európa tanácsi felvételét, és helyesen cselek szik a mostani kormány is, amikor az egymást érintő ügyekben, mint például az európai csatlakozás, a NATOfelvétel, nem törekszik kizárólagosságra. Tisztelt Ház! Az elvi magaslatokról bizony alá kell szállni a tettek mezejére. Nem arról kell a vitának foly nia, hogy valaki 10 vagy 15 millió magyar miniszterelnöke, hanem arról kell szólnia a vitának, hogyan lehet folyamatossá tenni a párbeszédet, miként lehet például a gazdasági kapcsolatokat fejleszteni - a beruházásvédelem terén például , hogyan lehet újab b és újabb határátkelőket nyitni, hogy folyamatos lehessen a kapcsolattartás. (13.20)
