Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
592 Természetesen ismerjük a nehézségeket, amivel ezek a célkitűzéseink szembetalálkoznak. Ahhoz, hogy a partnereink, akikkel meg kell egyeznünk, elfogadják a mi álláspont unkat, sok nézetüket kell megváltoztatniuk. Így le kell mondani a nemzeti állam önmeghatározásáról. El kell fogadniuk a nemzetiségeik kollektív jogait, be kell illeszteniük ezeket a jogrendszerükbe. Autonómiát kell biztosítaniuk, elismerve önkormányzati jo gaikat. Ezek azok a feltételek, amelyeket a határokon kívül élő magyar testvéreink igényelnek, s amelyeknek az érvényesítése nélkül alapszerződést kötni céltalan. Annál inkább, mert ezelőtt kéthárom évvel úgy nézett ki, hogy Európa legnagyobb nemzetisége mi vagyunk, és a kívánságainkat úgy lehetett értékelni, hogy ez valami speciális magyar óhaj. Azonban azóta a Szovjetunió szétesett, bekövetkeztek a balkáni események, és ezek a kisebbségi kérdést Európa kérdésévé tették. Minden bizonnyal a probléma nem ol dható meg anélkül, hogy az így felmerült, nálunk még nagyobb számú kisebbségek - mint az orosz, vagy esetleg a szerb - kérdéseit hasonló elvek alapján meg ne oldanák. Románia állandóan hivatkozik alkotmányos rendelkezésére, nemzetállam voltára. Engedjék me g, hogy ezzel kapcsolatban ismertessek önökkel egy olyan dokumentumot, amely lehet, hogy ezen a pulpituson egyszer már elhangzott '18ban, nevezetesen a gyulafehérvári román nagy nemzetgyűlésnek a határozatát. Ebben a román nép ünnepélyesen kötelezettséget vállalt egy olyan politikai koncepció mellett, amely lehetővé tette azután számára a trianoni békeszerződés előnyeinek megkapását. Azt mondja ez a nyilatkozat: "Ehhez kapcsolódóan az új román állam felépítésének alapvető elveiként a nemzetgyűlés az alábbi akat hirdeti meg. Először: teljes nemzeti szabadság valamennyi együtt élő nép számára. Mindegyik nép saját anyanyelvén fogja képezni és igazgatni önmagát. Saját anyanyelvén bíráskodik a kebeléből választott egyének által, és mindegyik nép képviseleti jogot kap a törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában az őt alkotó egyének számának arányában. Másodszor: egyenlő jogosultság és teljes felekezeti autonóm szabadság az államban létező valamennyi felekezet számára. Harmadszor: valódi demokratikus ren dszer hiánytalan megteremtése a közélet minden területén, községenként arányos, általános, közvetlen, egyenlő, titkos szavazás mindkét nembeli 21 évesek számára, községi, megyei, illetve parlamenti képviselet esetében. És negyedszer: teljes sajtó, társulá si és gyülekezési szabadság, minden emberi gondolat szabad terjesztése." Ezek a vállalt elvek nem egyeztethetők össze a nemzetállam kategóriával és azzal a politikával, amit folytattak. Az azóta eltelt időben - azt hiszem - a tapasztalatok azt mutatták, ez ek soha nem érvényesültek és amikor a háborút követően létrejött Erdélyben a magyar autonóm tartomány, amelyet később elkereszteltek Maros Magyar Autonóm Tartománnyá, majd megszüntették. Ismerjük ezt a folyamatot. Tehát leépülés van ezen elvek teljesítése terén és amikor most az RMDSZ ezeknek az elveknek az érvényesítését kívánja, akkor semmi olyan kívánsága nincs, amit a román nép egyszer már ünnepélyesen el nem fogadott volna. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Keresztes Sándor felszólalását. Megadom a... (Bársony András jelentkezik.) Bocsánat! Bársony András reagálni kíván? (Bársony András: Igen!) Kétperces reagálásra megadom a lehetőséget Bársony Andrásnak, a Magyar Szocialista Párt részéről. BÁRSONY ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm sz épen, elnök asszony. Nagyon rövid leszek, én is egy idézetet szeretnék elmondani. Románia alkotmányának 20. cikkely (2) bekezdése: "A Románia által az alapvető emberi jogokra vonatkozó részes félként aláírt paktumok és szerződések és a belföldi törvények k özötti eltérések fennállása esetén a nemzetközi szabályokat kell elsőbbségben részesíteni". Úgy gondolom, mind a magyar kisebbségnek, mind nekünk a magyar kisebbség érdekei érvényesítése érdekében az európai szervezetek előtt és azokon belül vannak lehető ségeink, amiket
