Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Salamon László): - HORN GYULA miniszterelnök:
576 csatlakozási esélyeiről és ennek a politikai döntésnek a mibenléte, lényege, kimenetele számunkra alapvető fontosságú. (11.30) M eg kell mondanom, mindenfajta öndicséret nélkül: egyedül Magyarország volt az, a magyar kormány, amely az esseni csúcstalálkozón egy olyan konkrét programot terjesztett elő, ami meghatározza és ütemezi az Európai Unióhoz való csatlakozás perspektíváját, il letve az addig vezető út konkrét feladatait. Egyetlen más társult ország ilyen programmal nem rendelkezik, illetve ilyen programot nem terjesztett elő. Ez egy nagyon komoly előrelépést jelent, és ezt nagyon komolyan méltányolták az Európai Unió vezetői Brü sszelben. A másik, amit alá szeretnék húzni: tudomásom szerint nincs olyan európai állam, amely ellenezné Magyarország csatlakozását, akár az Európai Unióhoz, akár a NATOhoz. A szomszédságban semmiképp nincs ilyen állam. Aligha volt még ilyen kedvező felt étel ennek a nagy lépésnek, ennek a nagy változásnak a megtételére, illetve elérésére. És aláhúznám azt, amit a külügyminiszter úr is említett: a szomszédainkkal is egyetértés van abban, hogy igenis csatlakozzunk a két szervezethez. És hozzátennék még vala mit: a Magyar Köztársaság javát szolgálná, ha a szomszédok, akár velünk együtt, akár külön, akár előbb vagy később, de bekerülnének akár az Európai Unióba vagy a NATOba. Ez Magyarország biztonságát és stabilitását is erősítené, ha ez a folyamat sikeresen végződne. Mi az, amit az Európai Unió és a NATO igényként megfogalmaz velünk szemben? - és itt nem azt nézik, hogy milyen összetételű kormány van hatalmon Magyarországon, hanem a mindenkori magyar kormánnyal szemben támasztanak igényeket. Igen határozottan megfogalmazzák, hogy rendezzük a viszonyunkat a szomszédainkkal. Egyszerűen nem hajlandó sem az Európai Unió, sem a NATO olyan államokat befogadni, amelyeknek vitás határkérdéseik vannak, rendezetlen kisebbségi problémáik, viszályaik vannak - és minden eg yéb. Ebben, hölgyeim és uraim, mind a tizenöt Európai Unióbeli tagállam, mind a tizenhat NATOtagállam egységes; a tagállamok is és szervezeteik is. Gondolom, őket nem fogják utódszervezetnek minősíteni egyesek... Ezt azért is tartom fontosnak aláhúzni, m ert akkor, amikor januárban Mečiar miniszterelnök úrral megállapodtunk abban, hogy célként tűzzük ki az alapszerződés tető alá hozását a párizsi stabilitási egyezmény előtt, akkor ezt a szándékot mindenünnen üdvözölték, és megerősítették ezt az üdvözletet most legutóbb Brüsszelben is. Hangsúlyozni szeretném ezzel kapcsolatban: mi nem azt mondtuk, egyikünk se mondta, a kormány képviselői, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy március 20a előtt tető alá hozzuk az alapszerződést. Azt mondottuk, lehetőség van erre - g arancia nincs. Mi ezt a lehetőséget akarjuk kihasználni, ami mindenekelőtt abban rejlik, annak köszönhető, hogy a partner is kész a jól felfogott nemzeti és nemzetközi érdekei alapján tető alá hozni ezt az alapszerződést. És ha már szóba került és szinte m indenki, kivétel nélkül erről beszélt, azért hadd mondjak valamit. Egy alapszerződés nem képes, nem tud minden igényt kielégíteni. Teljesen irreális lenne ilyet igényelni, ilyet feltételezni egy alapszerződésről. Hangsúlyozni szeretném azt is, hogy az alap szerződés nem foglalkozhat, nem képes foglalkozni - és nem is engednénk meg - a szomszédos országok kormányai programjának bírálatával vagy elemzésével. Ez nem az alapszerződés témája. Ez az adott ország belügyét jelenti, legyen szó szomszédos országról va gy a Magyar Köztársaságról. És teljesen egyetértek azzal - amit itt Surján László képviselőtársam is megfogalmazott; ez a kormánynak is a szándéka , hogy az alapszerződésben nem fogalmazhatunk meg olyanokat, olyan követelményeket és igényeket, amelyek túl lépnek a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazottakon. Hangsúlyozni szeretném ezzel kapcsolatban: nem igaz az, hogy a szomszédos országokban létező, működő magyar pártok és mozgalmak elutasítják az alapszerződés gondolatát. Szó sincs
