Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 21 (57. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a belügyminiszterhez - "Pecunia non olet, azaz a pénznek nincs szaga?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
505 Mindezen tények azt az érzést keltik a közvéleményben és bennünk, képviselőkben, hogy itt vala mi baj lehet a jogegyenlőséggel. Az állampolgári jogegyenlőség alkotmányos elvének megsértésénél is nagyobb aggodalmat kelt bennem, ahogy Móczár úr reagált az eseményekre. Nem vitatta a gyorshajtást, nem vitatta az okiratok hiányát sem, azonban felsőbb kap csolatait rendszáma visszaszerzésére vette igénybe. Ennél az igénynél azonban nem állt meg, kijelentette, hogy az alapítványért cserébe, akik hajlandók a rendőrségnek segíteni a bajban - anyagi eszközökkel is, több tiszteletet érdemelnek. Ez a kijelentés m ár maga a kötelességteljesítés elmulasztására való felhívás, jó esetben út a korrupcióhoz vagy más célhoz? (16.20) Az előadottak alapján kérdezem belügyminiszter úrtól, hogy a Belügyminisztérium számára elfogadhatóe a Police Alapítvány, illetve kuratórium a elnökének, tagjának Móczár Péter. Másodszor: történte intézkedés annak megállapítására, hogy kinek az utasítására kapta vissza Móczár úr a rendszámát, közben érvényesítette forgalmi engedélyét és zöld kártyáját? Harmadszor: történte az ügyben felelőssé gre vonás, és mi az eljárás ilyen esetben egy közönséges állampolgár esetében? Negyedszer: belügyminiszter úr szerint hogyan járjon el az intézkedő rendőr a jövőben az alapítvány kuratóriuma tagjainak esetleges törvénysértő magatartása esetén? Köszönöm. (S zórványos taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Kuncze Gábor belügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Való ban igaz, hogy a rendőrség rendkívül nehéz anyagi körülmények között végzi tevékenységét, ezért én egyetértek mindazokkal, akik alapítványi vagy bármilyen formában támogatják a rendőrség tevékenységét; természetesen akkor, ha ezek a felajánlások, illetve e zek elfogadása megfelelően szabályozott formában, jogilag és etikailag sem kifogásolható módon történik. A felajánlás nem függhet jogszabályba ütköző feltételtől - egyetértve képviselő úrral, nem járhat a jogszabályok megszegésével, a törvényesség, az álla mpolgári jogegyenlőség alkotmányos elvének megsértésével, nem vezethet a rendőri kötelesség megszegéséhez vagy a kötelesség teljesítésének elmulasztásához. 1994ben a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervezetek részére huszonkét megyei, illetve v árosi önkormányzat, tizenöt alapítvány, kilenc gazdasági társaság és két külföldi rendőri szervezet összesen 64 millió forint értékben adományozott különböző eszközöket, illetőleg tett pénzügyi felajánlást. Ezen felajánlások célja döntően a rendőri munka, a közrend, a közbiztonság javítása. Ettől a céltól el kell választani a felajánlásokban közreműködő személyek esetleges hátsó szándékait, ezek ugyanis nem ismerhetőek fel. Nem a felajánlás célját, nem az alapítványi célt kell tehát megkérdőjelezni, ha ezek a személyek jogsértést követnek el. Ami a konkrét kérdéseket illeti: A Police Alapítványt tizenkét cég hozta létre, az alapítvány célja a közbiztonság javítása. Az alapító cégek jelölték ki az alapítványban őket képviselő személyeket is. Ebben, illetőleg az alapítvány kuratóriuma elnökének megválasztásában sem a Belügyminisztérium, sem a rendőrség nem működött közre, a kijelölést, a választást nem befolyásolta. Reményeim és a rendőrséggel szembeni elvárásaink szerint a rendőrség eljárásá ra sem lehet befolyással az a tény, hogy a szabálysértést a kuratórium elnöke elkövette. Egyetértek ugyanakkor