Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 6 (52. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
6 Kérem igen tisztelt külügyminiszter urat, fontolja meg a Független Kisgazdapárt álláspontját. Köszönöm a türelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm. Megadom a szót Kovács László külügyminiszter úrnak. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Mindenekelőtt le kell szö geznem, nemcsak személy szerint a külügyminiszter, de a kormány is osztja a Független Kisgazdapárt aggodalmát, ami a határon túli magyarság sorsát, jogaik érvényesülését illeti. Nem véletlenül került be a kormányprogramba az, hogy a magyar külpolitika egyi k fő cselekvési iránya: minden lehetséges támogatást megadni a határon túli magyarságnak annak érdekében, hogy kisebbségi jogaik az európai normák, a vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében, azokkal összhangban elismerést, jogi garanciát nyerjenek és a gyakorlatban is érvényesüljenek. Szeretném megnyugtatni képviselő urat, frakcióvezető urat, hogy nincs szó határszerződések kötéséről. Valószínűleg nem ugyanazokat az újságokat olvassuk, mert én a médiában ilyen kifejezést nem láttam, hogy a magyar korm ány határszerződést akarna kötni. Ha láttam volna, akkor valószínűleg legalább egy olvasói levélben tiltakoztam volna ez ellen, hiszen nincs ilyen szándéka a magyar kormánynak. Természetesen nem kívánhatom, hogy ellenzéki képviselő a kormányprogramot kívül ről tudja, de azért azt szeretném frakcióvezető úr figyelmébe ajánlani, hogy a kormányprogram e tekintetben is nagyon világosan fogalmaz, miszerint az alapszerződésekben Magyarország két kérdést megkerülhetetlennek tart. Az egyik a határok sérthetetlenségé nek egy újbóli megerősítése. Igaz ugyan, hogy föl lehet a kérdést úgy is tenni, mi szükség van erre, hiszen ezt már Magyarország többször megtette. De ha szomszédaink ehhez - ki tudja, milyen okból - ragaszkodnak, és ez a mi érdekeinket nem sérti, akkor én úgy gondolom, nincs okunk rá, hogy ez elől kitérjünk, és majd visszatérek rá, hogy miért nincs. A másik dolog, amit ugyancsak leszögeztünk, hogy Magyarország olyan szerződéseket akar kötni, amelyek a kisebbségek jogainak elismerését is biztosítják. A jele nlegi helyzet a következő: a határokat békeszerződések rögzítik... (Az elnök kikapcsolja a miniszter mikrofonját.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Külügyminiszter Úr! Bocsánatot kérek, de két perc áll rendelkezésére a Házszabály szerint napirend előtti hozzászólás ra való reagálásra. (Torgyán József: Ebben az esetben nem lehet betartani a két percet! - Közbeszólás balról: Meg kell változtatni a Házszabályt!) KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Elnök Úr! Nem tudok arra vállalkozni, hogy egy ilyen kérdést két percben össz efoglaljak - akkor legfeljebb igennel, nemmel tudok válaszolni, és nem hiszem, hogy ezzel megnyugtatom a frakcióvezető urat, illetve pártja parlamenti csoportját. (Torgyán József: Kérjük, hogy tessék megadni a szót!) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Én természetese n azzal egyetértek, ha a Ház úgy kívánja, hogy egyszeri, nem ismételhető esetként a külügyminiszter úrnak további időt adjunk. (Közbeszólások: Halljuk! Halljuk!) Halljuk! Tessék, külügyminiszter úr, de kérem, lehetőleg rövidre tessék fogni a szót. KOVÁCS L ÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm. Tehát a határok sérthetetlenségének megerősítése Magyarországot nem hozza hátrányos helyzetbe. Területi követeléseket támasztani - hiszen ez a másik ominózus tétel a szerződésekben - egyrészt értelmetlen, mert érvényesíthet etlen, másrészt ezeknek a sejtetése rontja a
