Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 21 (57. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "Az országrablók cselekménye valóban csak szabálysértés?" tárgyában - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
493 Másfél millió családot, kétmilliónégyszázezer gyereket érint, és nagyon nagy azon családoknak az aránya, amelyeknél a családi pótlék emeli a létminimum fölé az egy főre jutó jövedelmet. Számos - vagy inkább így mondom: számtalan tapasztalat van a világban a családi pótlékkal kapcsolatban, és kialakult néhány alapelv. (15.30) A z egyik ilyen alapelv, hogy a gyerek jogán járjon, ne attól függjön, hogy például a szülőnek vane valamilyen munkaviszonya. A gyerek jogán járjon. Ebből következik az az alapelv is, hogy ne diszkrimináljon, ne tegyen törvényi úton különbséget gyerek és gy erek között. Ez másként szólva az alanyi jogosultságot jelenti. Természetesen e mellé még jónéhány más követelményt is le lehet írni, például azt, hogy legyen méltányos, magyarul bizonyos, családra jellemző tulajdonságok alapján másként jusson el a többgye rekesekhez és így tovább. A magyar családipótlékrendszer, minden ellenkező híreszteléssel szemben nagyon jól célzott. Három kritérium van: a család milyensége, tehát a család összetétele - egyszülős, kétszülős család, gyerekek száma, illetve a gyerek egés zségi állapota, betegsége. E mellé természetesen más ilyen differenciáló kritériumokat is oda lehet tenni, néha oda is kell tenni. Egyet azonban nem: nem lehet kimondani azt, hogy törvényi úton különbséget teszünk gyerekek között, és nem lehet arra kénysze ríteni a családokat, hogy kérjék, ezeket bírálja el valaki, és megítélje különféle olyan szubjektív alapon, ahogy ma megítélnek igen sok szociális támogatást. Ma a kormányprogramban az van, hogy a családi pótlék alanyi jogosultságának megőrzése mellett más , könnyen ellenőrizhető szempontok alapján kell differenciálni. Én is azt szeretném, ha ezt tenné a kormány és ezen nem változtatna. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) Dr. Homoki János (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "A z országrablók cselekménye valóban csak szabálysértés?" tárgyában ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Homoki János képviselőtársunk, Független Kisgazdapárt, kérdést kíván feltenni a legfőbb ügyésznek "Az országrablók csele kménye valóban csak szabálysértés?" tárgyában. Dr. Homoki János képviselő urat illeti meg a szó. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! A Gerő László és Markovics Béla nevű országrablók által a magyar néptől fondorl atos manipulációval elsikkasztott 120 millió dollár ügyében - ami ma már kamataival együtt cirka 24 milliárd forintot tesz ki - 1994. december 27én interpellációt intéztem legfőbb ügyész úrhoz. Legfőbb ügyész úr jogi okfejtését és felkészültségét rendkívü l nagyra értékelve, nagy tisztelettel kérdezem az alábbiakat: Az 1972. évi V. törvény 2. és 7. §a előírja az ügyésznek, hogy kellő időben köteles minden tudomására jutott bűncselekményt következetesen üldözni. A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvén y 2. §a, illetve a 122. § (2) bekezdése hivatalból üldözendővé teszi a bűncselekmények többségét, így a devizabűncselekményeket is. Ez esetben nem a feljelentés minősítése, hanem a tényállásban megvalósuló bármilyen cselekmény alapos gyanúja esetén van h elye nyomozás elrendelésének. Tekintettel arra, hogy a már ismert tényállás alapján a magyar államot igen súlyos kár érte, tisztelettel kérdezem, hogy nem valósulte meg a Btk. 317. §ába ütköző sikkasztás vagy a 319.
