Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 6 (52. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
47 A társadalombiztosítás helyzetét befolyásolja saját magának a bonyolultsága a finanszírozás, a struktúra vonatkozásában, valamint befolyásolja az azt körülvevő gazdasági, társadalmi, jogszabályi környezet. Sajnos, ezek nem mindenben segítik a társadalombizto sítás zavartalan működését. Gondok mutatkoznak az adósságállomány alakulásában: közel 200 milliárd forint nagyságú az adósság - ez felveti a társadalombiztosítás és az állami felelősség kérdését is. Gondok mutatkoznak a hiányfinanszírozás megoldatlanságába n, az eladósodás tendenciáinak további felerősödésében. Gondok mutatkoznak a vagyonhoz juttatás kérdésében is. Az 1993as költségvetés hiánya - mint az expozéban hallottuk - a vártnál kevesebb lett. Ez sok esetben független a gazdálkodás milyenségétő l. A hiány nagysága a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében 23,5 milliárd helyett 7,4 milliárd, az Egészségbiztosítási Alap esetében 16,5 milliárd helyett 25,7 milliárd forint - ez felveti a járulékmegosztási arányok időtállóságának kérdését is. A hiányok alaku lásánál továbbra is gond a járulék és a tartozások nyilvántartásának kérdése. A tartalékok alakulásának vonatkozásában komoly veszteségeket szenvedett el a társadalombiztosítás: a Lupisügy kapcsán 829 milliót, az Ybl Bankügy kapcsán 800 milliót, összesen 1,6 milliárd forintot. Az összes banki ügylet és értékpapírkibocsátási ügy kapcsán 2,7 milliárd forint nagyságú a veszteség. 1993ban az alapok már nem rendelkeztek likviditási tartalékkal. Nem tettek meg mindent, hogy ne legyen fedezetlen az ellátás - p éldául a korkedvezményes nyugdíj esetében 5,2 milliárd a megtérítetlen összeg. Az adósság kezelésére tett intézkedések közül nem a legjobb a kötvénykibocsátás. Nem biztos, hogy a kibocsátott állampapírok mellett erre van kereslet, fogadókészség. A tartozás nagysága - külső és belső okok miatt - 1993ban 150 milliárdra nőtt. Ez felveti a költségvetés forgóalapra való bejárási lehetőségének kérdését, a vagyonhoz juttatás kérdését, valamint a feltöltetlen likviditási alapok kérdését. Az Állami Számvevőszék jel entése ezzel szemben bizonyos túllépéseket tár fel a működési költségek, a bérek, a jutalmak, a székház kérdésében, illetve az informatikai rendszer kiadásaiban. Az Egészségbiztosítási Alap esetében gond az új finanszírozási rendre való áttérés, a források változatlan nagysága, a biztonsági elemek hiánya, a sajátos gondok a gazdálkodásban, az ellentmondásosság az egészségügyi intézmények gazdálkodásában. Gondolunk itt a költségvetési rendre és a teljesítményelvű finanszírozás kérdésére. Gondot jelent a bevé telek és kiadások kérdése az egészségügyi intézményekben, valamint nagyon sajátos a helyzet a tulajdonos, a finanszírozó és a működtető vonatkozásában. Hiányoznak a befolyásolási rendszerek. Ezen felsorolt problémák mellett maradéktalanul egyet kell érteni az Állami Számvevőszék javaslataival. Kiemelném a megoldatlan kérdések közül az amortizációt, az ellátórendszer átfogó elemzését, az intézmények átvilágítását, a járulék- és folyószámlanyilvántartás korszerűsítését, a biztosítónak a fejlesztésekhez való viszonyát. Az Egészségbiztosítási Alapnál a gyógyszerkiadások, a táppénz elfutása, valamint a bérpolitikai intézkedések megoldatlansága jelent nagyon nagy gondot. A táppénz esetében 6 milliárdos túllépés, a gyógyszerkiadásoknál 9 milliárdos túllépés mutatk ozott. Ezen - főleg a jövőre vonatkozó - megoldandó problémák ellenére a benyújtott költségvetési javaslatot és az Állami Számvevőszék javaslatát elfogadásra ajánljuk, és a fentiek figyelembevételével kíváncsian várjuk az 1994es költségvetés végrehajtásár ól szóló tervet, illetve az Állami Számvevőszék jelentését, hogy mennyire sikerült megoldani az itt felvetett gondokat, problémákat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
