Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 14 (95. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére felállított bizottság két tagja megválasztásának semmisségéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
4550 törvénykönyve - alkalmazásában megállapodás a munkaszerződés, illetv e a munkáltató és a munkavállaló között létrejött munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb megállapodás. Megállapítható, hogy ilyen megállapodás az önök határozati tervezetében érintett bírák vonatkozásában nem létezik. A bíró uraknak ugyanis nincs sem munkaszerz ődésük, sem olyan más megállapodásuk, amely valamiféle munkáltatóval jött volna létre. Kérem az előterjesztőket, legyenek szívesek megnézni és részletezni a most eltávolítandó bíró urak munkáltatóját, a bíró urakra irányadó állítólagos utasítási jog - amel y egyébként a munkaviszony kötelező eleme - tényleges tartalmát és annak leírását; a bíró urak munkaköri leírását , de ha tehetik, ne a törvényre hivatkozzanak, hanem valamilyen konkrét egyedi megállapításra; ha valakinek az önök birtokában kollektív szer ződés van, úgy azt érdeklődéssel fogjuk fogadni ; a bíró urak munkavégzésének kötelező helyét és idejét - hogy már más apróságról ne is beszéljek. Ebből is kitűnik, hogy milyen könnyen lehet keresztkérdéseket feltenni akkor, ha egy jogviszonyt nem a maga helyén kívánunk elhelyezni. Ismételten tehát: munkaszerződés vagy valamiféle munkáltatóval kötött más megállapodás hiányában a bírák megválasztása tekintetében a munka törvénykönyve 8. §ának bármiféle alkalmazása közvetlenül vagy akár per analogiam kizárt . Az átvilágításról szóló törvény egyébként részletesen szabályozza azt, hogy kiket és miként kell megválasztani a bizottság tagjává. E törvénynek a kormánypártok által oly szívesen hivatkozott 5. § (5) bekezdése az előbbiek szerint tehát nem magára a megv álasztásra vonatkozik, hanem a már megválasztottak munkavégzési jogviszonyára, ennek kapcsán pedig az 1992. évi XXIII. törvény alkalmazására. A határozattervezet előterjesztésében említett kétlépcsős hivatkozás tehát kizárólag a megválasztás időpontjától h atályosul, az a tevékenységet már megkezdő bizottsági tag munkavégzési jogviszonyára vonatkozik. Az ex tunc, vagyis a visszaható hatályú utaló szabály alkalmazása tehát nem megengedett. Ekként a megválasztási procedúrát és annak jogkövetkezményeit még akko r is sui generis közjogi aktusként kellene kezelnünk, ha az azt követő időszakra már megengedhetőnek tartanánk a köztisztviselői törvény, illetve az általa hivatkozott munka törvénykönyve szabályainak megfelelő alkalmazását. Fogalmilag kizárt tehát a munka törvénykönyvének a munkaviszony létesítésével kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazása, hiszen a munkaviszony - mint említettük - megállapodással, a bizottság tagjainak jogviszonya pedig megválasztással jött létre. Ismétlem, a munka törvénykönyvére való k étlépcsős hivatkozás csak a megválasztást követő bizottsági időszakra lehet irányadó. (12.50) Feltéve egyébként, de meg nem engedve, hogy az 1992. évi XXIII. törvény 90. §ának (2) bekezdése alapján a munka törvénykönyvének rendelkezéseit kellene alkalmazn i, az előterjesztett határozati javaslat egyoldalú és nem is következetes e szempontból. A munka törvénykönyve 8. §ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy semmis az a megállapodás, amely a munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba üt közik. Ha a semmisség a felek és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem orvosolható, a semmisséget hivatalból kell figyelembe venni. Az oly szívesen hivatkozott semmisség orvoslására, amely egy egészen rövid törvénymódosítással is megoldható lett v olna, a kormánypártok mit sem tettek. Egyszerűen a felek és a közérdek sérelme nélkül is orvosolható lett volna a vélt semmisség, ha a törvényhozó - az ellenzék javaslatának megfelelően - az úgynevezett semmisségi ítéletek meghozatalára vonatkozó jogszabál yi hivatkozást elhagyja. További megoldás lehetett volna a törvény 6. § (2) bekezdésének kiegészítése egy olyan mondattal, miszerint indokolt esetben a nemzetbiztonsági bizottság javaslatára az Országgyűlés ilyen ítéletek áttekintése után kivételt tehet. M int tudjuk, a koalíciós képviselőtársak az ilyen jellegű módosításra irányuló, egyébként a munka törvénykönyve szelleméhez és tételes rendelkezéseihez egyaránt igazodó ellenzéki kezdeményezéseket a leghatározottabban visszautasították.