Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 13 (94. szám) - Izsó Mihály (FKGP) - a földművelésügyi miniszterhez - "Ki fia a maffia, ha piac nincs?" tárgyában - IZSÓ MIHÁLY (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
4423 IZSÓ MIHÁLY (FKGP) : Igen. Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársak! Kedves Miniszter Úr! Mielőtt az interpellációmat elmondanám, hadd köszönjem meg a miniszter úrnak - mivel jelenleg itt van , és egyben tájékoztassam a tisztelt Házat, hogy - a május 9i azonnali kérdésem szellemében - az e hó 7éről 8ára forduló éjszakán, mintegy három és fél órán keresztül, inkognitóban ellenőriztük a nagybani piacot. Remélem, a tapasztalatok birtokában... (Taps.) ...jobbító intézkedések fognak születni. (Szili Sándor: Igazi Mátyás király!) Az országban két nagybani zöldséggyümölcs piac épült eddig önkormányzati szervezésben. A budapesti Nagykőrösi úton áldatlan állapotok uralkodnak, hiszen hajnali két órát ól a termelők hosszú sorban várakoznak, majd bevonulnak a piacra, még az utakat is elfoglalják. Ezt követően, négyöt órakor a kereskedők állnak sorban - hiszen csak akkor férnek be a bejáraton, ha kijön valaki a kijáraton. (Derültség.) A másik piac a szeg eddorozsmai, ahol talán jobb a helyzet. Elkészült a győri és készülőben van a debreceni nagybani piac építési terve. Az önkormányzatok támogatják a piacépítést. Mindkét esetben van holland tőkebefektető, aki 150150 millió forinttal részt kíván venni a pi acépítésben, de nincs hozzá sem állami támogatás, sem hazai befektető. E két új piaccal tehermentesíteni lehetne a budapesti piacot, nem kellene minden árut Budapestre felszállítani és visszavinni. Az áru is frissebb maradna, és a költségek is csökkennének . Jó lenne, ha a termelőt egyszer emberszámba vennék, és az árut nem kellene keresztülkasul az országon sétáltatni. Bízva abban, hogy egy korszerű piaci intézményszolgáltatással, országos hálózattal a mezőgazdasági termelők megfelelő áron tudnák eladni te rmékeiket, a piaci versenyszemlélet egészséges irányba terelné a mezőgazdasági termelést, és megszüntetné az azon belüli maffiarendszert, kérdésem a következő: mit tesz a kormányzat a mezőgazdasági felvásárlás érdekében? Tisztelettel várom az államtitkár ú r válaszát. (Szórványos taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. A kérdésre Soós Károly Attila ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi állam titkár : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Interpellációjában a zöldséggyümölcs nagybani piacokon, ezen belül is a fővárosi, a Nagykőrösi úti piacon tapasztalható anomáliákkal foglalkozik, a feltett konkrét kérdé se pedig a mezőgazdasági felvásárlás intézményrendszerét érinti. A mezőgazdasági termékfelvásárlás a piacgazdaság kialakuló viszonyainak megfelelően átalakul. Az állami szerepvállalást az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény szabályozza. Ez a törvény ren delkezik egyebek között arról is, hogy államilag befolyásolni, szabályozni kell a növénytermesztésben és az állattenyésztésben nagy mennyiségben előállított, stratégiailag fontos áruk piacát. (16.20) A legfontosabb állami eszköz az úgynevezett garantált fe lvásárlási ár, ezzel a kormány garanciát vállal arra, hogy ezen az előre meghirdetett, garantált áron megvásárolja azt a búza, kukorica, sertés- és szarvasmarhamennyiséget, amelyet felajánlanak neki; éspedig ezt természetesen akkor ajánlják fel neki, ha egyébként az ár a piacon ezen ár alá csökken. Ez a törvény lehetőséget ad a kormánynak arra is, hogy a nem stratégiai termékek, így például a zöldség, gyümölcsfélék esetében az agrártámogatási alapból intervenciós beavatkozást hajtson végre. Így például árufelesleget felvásárlással kivonhat a piacról és azt külön támogatással exportra irányíthatja, hiány esetén importálhat, kedvezményes vámkontingenseket állapíthat meg - amint ez nemrégiben meg is történt a burgonyánál - és más egyéb beavatkozást is tehet . Ezek a piackonform szabályozási eszközök olyanok, amelyek a fejlett gazdaságú országokban is nagyjából hasonló módon megtalálhatók.
