Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 13 (94. szám) - Dr. Kávássy Sándor (FKGP) - a külügyminiszterhez - "Miért a nagy csend és hallgatás a kormány részéről a beregi magyar autonóm körzet ügye körül?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
4421 Kérem a választ. (Taps az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Kö szönöm szépen. Az interpellációra SzentIványi István külügyminisztériumi államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön a történetnek az egy ik felét előadta - engedje meg, hogy kiegészítsem a másik felével. Hiszen való igaz, hogy eljutott a beregszászi magyarok, illetve a járási vezetők törvénytervezete az ukrán parlamenthez, de sajnos az ukrán parlament érdemben már nem foglalkozott vele. Iga z ugyan, hogy az alkotmányelőkészítő bizottság még az első tervezetben szerepeltette a területi autonómia létrehozásának jogát, a későbbi tervezetek ezt már nem tartalmazták, és a nemzetiségi törvény pedig már csak a kulturális autonómiára való jogot foga lmazta meg. Képviselő úr bizonyára tudja, hogy Ukrajnában az autonómiák körül ma egyébként is feszültségek alakultak ki. Elsősorban nem a beregi magyar autonómiatörekvés vagy autonómiatervezet, hanem sokkal inkább a krími, orosz autonómiatörekvések miatt. Ma úgy ítéljük meg, hogy ennek a kérdésnek sajnos - mert mondjuk ki: sajnos - nincs igazán aktualitása Ukrajnában. Az ukrán alkotmány és az ukrán törvények jelenleg még az önkormányzatok magyar vagy európai értelemben vett önállóságát és függetlenségét is megkérdőjelezik. Tehát sokkal kötöttebb és korlátozottabb hatáskör között mozoghatnak az egyes önkormányzatok, mint itt, Magyarországon. (16.10) Ehhez szorosan hozzátartozik az, hogy az ukrajnai vagy kárpátaljai magyarság legnagyobb szervezete, a KMKSZ - t ehát a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége - nem tűzte zászlajára a beregvidéki magyar autonómia ügyét. Ők a saját követeléseikben egy kulturális autonómia követelését fogalmazták meg. Ilyen kéréssel egyébként a magyar vezetőket sem keresték meg tud omásom szerint, sem az ellenzéki pártokat - bár erről Kávássy képviselőtársam talán többet tud , de a kormánypártok képviselőit sem. Magam részese lehettem a Horn Gyula miniszterelnök urat ukrajnai látogatására elkísérő delegációnak. Ott megbeszéléseket f olytattunk mind az ukrán politikai élet vezetőivel, mind az ukrajnai magyarság vezetőivel, akik nagyon sok kérdést tettek föl, és kérést intéztek a magyar kormányhoz. Ezek között nem szerepelt a beregvidéki autonómiának a helyreállítása. Tehát a mi megítél ésünk szerint nem a magyar kormány hallgat ebben az ügyben, hanem a kárpátaljai magyarság úgy méri föl, hogy az ő érdekeit most elsősorban nem ez a követelés mozdítja elő. Természetesen tudunk arról, hogy sok fontos, megoldatlan kérdés van, ami érinti és é rdekli a kárpátaljai magyarságot - ezekben tárgyalásokat folytatott a delegációnk, a miniszterelnök úr. Örvendetes előrelépésről számolhatunk be több kérdésben, így például a záhonyi vállalkozói övezet feltételeinek kialakításában - ez iránt különös érdekl ődést tapasztaltunk az ott élő magyarok részéről. Érdeklődést mutatnak újabb határátkelőhelyek megnyitása, illetve a határátkelési lehetőségek bővítése iránt. Szóba került a beregszászi kórház befejezésének az ügye, a záhonyi híd felújításának az ügye. Eze kben mind előreléptünk, és úgy érzem, hogy ez megnyugtató volt. Fölvetettek problémákat, amelyek a magyarországi sajtótermékekhez való hozzájutással kapcsolatosak, a magyarországi kulturális termékek hozzáférhetőségével kapcsolatosak. Ebben ígéretet tettün k, hogy felülvizsgáljuk a lehetőségeket, megvizsgáljuk, hogy milyen lehetőségeket teremthetnénk, megvizsgáljuk azt, hogy a magyarukrán alapszerződés által biztosított jogok valóban teljességgel érvényesülneke. Ezek egyébként jó alapot biztosítanak az ott élő magyarság kulturális identitásának megőrzésére - de hangsúlyozom, hogy a megbeszéléseink témája ez a kör volt. Ebben úgy érezzük, hogy fogunk tudni eredményesen előrelépni.
