Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 8 (92. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KISS JÓZSEF (MSZP):
4296 költségvetésben látszanak, de igazából nem a bérkiáramlással függenek össze. Lehet, hogy nem is lenne nagyon rossz ötlet azt mondani, hogy átlagbefizetésből próbál jon ez a biztosító megélni. Ugyanígy nem lenne egy rossz ötlet például azt mondani, hogy aminek történelmi hagyományai vannak - mondjuk a vasutasok biztosítórendszere , váljon már le, hátha a saját biztosítójuknak fizetnének járulékot. (Derültség.) Tehát érdemes lenne ezen elgondolkodni. Az is igaz, hogy nem tartható fenn a járulékalapbővítés, és a burkolt járuléknövelés sem tartósan. Úgy gondolom, néhány hónapos időtartamot jelent az, ahol - és itt megint igazat adok Pusztai Erzsébet képviselőnőnek - ez valóban jelent járuléknövekedést. Ugyanis egyetértünk azzal, hogy nagyon sok esetben nem jelent járuléknövekedést, hanem a járulékelkerülési vagy járulékfizetéselkerülési módozatoknál gátat vagy kaput jelent, tehát az eddig nyitva lévő kapu becsukását fog ja jelenteni. Most hadd mondjam erre a negatív példát: ha kitaláltuk volna vagy elfogadtuk volna, hogy az étkezési hozzájárulás járulékköteles, akkor ki a fene bajlódott volna azzal, hogy étkezési hozzájárulásokat fizessen, amikor az már adó- és járulékköt eles, és ugyanannyiért lehet valamit bérben kifizetni? Tehát úgy gondolom, ez igazából nem mindenütt burkolt járuléknövelés, de tartósan akkor sem lehet fenntartani a rendszerben. Viszont azt hiszem, költségrobbanást nem azzal lehet itt elkerülni, hogyha e gy monopolhelyzetben lévő biztosító van, mert az igazából nagyon nehezen értékelhető, miközben a rendszerbe egyre több olyan elem jön be, ami már piaci feltételek között működik ebben az országban. Tehát aki ma számítástechnikát, informatikát akar használn i, az nem tudja a rendszeren belül ennek az árait függetleníteni az egyébként ezen a piacon kialakult áraktól. Akkor itt nemcsak az energiaárról van szó, hanem sok minden egyébről is. Ugyanakkor elgondolkodtató az is, hogy valóban - ebben megint csak igaza van Pusztai Erzsébetnek , az egészségügy átalakítása területén nem túlságosan ragaszkodunke olyan tabukhoz, amiket itt sokat hallottunk. Tehát azt halljuk, hogy drága Magyarországon a fekvőbetegellátás. Biztos? - kérdezem én. Valóban összehasonlítottuke azzal vagy mivel hasonlítottuk össze? Ha ugyanis azzal kezdjük összehasonlítani, hogy ugyanaz a beteg hotelszolgáltatás nélkül, de ugyanazt a diagnosztikát és terápiát megkapja, csak a hotelszolgáltatást kellene belőle levonni, de a diagnosztika és a te rápia ára ott van összehasonlítható árakon; és a kórházban nem társadalombiztosítási támogatás nélküli gyógyszerárakkal számolunk, míg a járóbetegellátásban társadalombiztosítási támogatással számoljuk a gyógyszereket, akkor lehet, hogy nem is olyan nagyo n nagyok a különbségek. Ha nagyok a különbségek, akkor tényleg nehéz megérteni, hiszen Magyarországon nem az a jellemző az egészségügy általános színvonalára, hogy a kórházaink a négycsillagos szállodáink színvonalán lennének, és nem az a jellemző, hogy az ápolónőinket és az orvosainkat úgy fizetnénk a kórházakban, mint ahogy egyébként Nyugaton fizetik, ahol ténylegesen drága a kórházi ellátás. Tehát úgy gondolom, ezt érdemes azért még egyszer áttekinteni. A másik, amit nagy örömmel hallottam - és sajnos, n em tudok mindenre kitérni, mert tényleg nem akarom az idejüket rabolni - az az, hogy a járóbetegszakellátást is fel kell fejleszteni - és ezt Pusztai Erzsébet mondta. Ennek rendkívüli módon örülök, mert bizony évek teltek el korábban addig - amikor nagyon sokat vártunk erre a mondatra , hogy erre is sor kerüljön, akkor ilyen holmi két lábon járó egészségügyről esett szó. Ugyanezzel kapcsolatban hadd mondjak még egy gondolatot: itt visszautalnék arra, hogy abban az ominózus fehér könyvben még szerepelt az egymással versengő biztosítók rendszere, alkalmasint az alapbiztosítási kategóriában is, ezt azért nem kellene elfelejteni. Úgy gondolom, hogy igazából azokat a részeket lehet leépíteni, amelyek nem biztosítási feladatok - de nem sorolnám ide a baleseti és üzemi biztosítást , tehát nem gondolom, hogy azt a
