Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 8 (92. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
4270 törvényerőre az anyagot tulajdonképpen megszabó Bokroscsomag, addig az általános vitát itt ne zárjuk le, mert ennek megfelelő módosításokat kell készítenünk a megfelelő anyaghoz. (10.20) Utána pedig, azt hiszem, pillanatok alatt törvényerőre lehet emelni - természetesen kormánypárti szavazatokkal - a költségvetést, mert nagyon rossz egy rossz költségvetés, de a legrosszabb a nem létező költségvetés. Szólni szeretnék még egy nagyon kényes, de nagyon fontos kérdésről. Ez a költségvetés a terhességmegszakításokért befolyó díjakat 300 millió forintra tervezi. Az elmúlt évi tényszám, ha jól jegyeztem meg, 167 millió forint, de mindenesetre ebben a nagyságrendben van. Tavaly 76 ezer terhe sségmegszakítás történt, abból 375 millió forintnak kellett volna befolynia. Tehát azt állíthatjuk, hogy körülbelül a fele folyt be. Nem tudjuk - mert erről nem szól a törvény , mit tervez a kormány, miből lesz ez a közel duplájára való vagy 40 százalékos emelkedés, ez a 300 millió forint. Több lesz a terhességmegszakítás? Közben az igazság és a hűség kedvéért jelzem, hogy Szabó miniszter úr megérkezett, innentől fogva nem érvényesek azok a megjegyzések, amelyeket távollétére tettem. Nos, tehát nem tudjuk, mi indokolja ezt a többletet. Az nem kétséges, hogy noha még a Bokroscsomag nincs törvényerőre emelve, már a 25 pont beterjesztésének hónapjában az előző évi tényszámokhoz képest 10 százalékkal emelkedett a terhességmegszakítások száma; márciusban ez az emelkedés 23 százalék volt az előző évi márciusihoz képest. A társadalom tehát teljesen egyértelműen reagált: megértette a Bokroscsomag üzenetét, és ennek megfelelően lépett. Ennek a helyzetnek a tragikusságát, azt hiszem, nem lehet dramatizálni - nem leh et túldramatizálni. Az áprilisi adatok, amelyek rendelkezésemre állnak, nem véglegesek, de ott is egy 18 százalékos emelkedés van az előző évihez képest, s mondom, azok még nem a teljes adatok. Úgy tűnik tehát, idén februárban megállt az a leesés és stagná lás az abortuszok számában, amit a magzatvédelmi törvény elindított, és aminél az lenne a parlament kötelessége, hogy újabb és újabb intézkedésekkel még lejjebb vigye, beleértve ebbe az anyák segítését, a megelőzés kulturált módszereit; sok mindent bele le het érteni, kiki a maga világnézete és felfogása szerint. Egyet azonban hangsúlyoznom kell most e helyütt is. A régi magzatvédelmi vitánk nagyon heves volt, érzelmek, indulatok csaptak össze, egyben azonban szinte egységes volt a Ház: senki nem tekintette az abortuszt a születésszabályozás módszerének. Ha tehát a magyar társadalom most mégis ehhez a módszerhez nyúl, nagyobb mértékben, mint eddig, ez egy vészjelzés, és erre a vészjelzésre válaszolni kell! S ez a válasz nem lehet az, hogy például növelem a k öltségvetési tételt a terhességmegszakítások ügyében, és nem növelem a terhesgondozás ügyében - mert az előttünk fekvő anyag ezt tartalmazza. Ez elfogadhatatlan! A várandóssági pótlékot a kormánytöbbség megszüntette, a felét visszaadta más néven, más formá ban. Ugyanakkor itt elbújtatott vagy 757 milliót az én számításaim szerint, ugyanis még ha emelkedik is a terhességmegszakítások száma, a rendelkezésre álló keret lényegesen nagyobb, mint a szükséges pénz. Ha lehetőség nyílik rá, akkor módosító indítványt, ha túl korán lezáródik a vita, akkor önálló törvényjavaslatot fogok beterjeszteni annak érdekében, hogy amikor visszafejlesztjük a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, akkor a terhességmegszakítást és a társadalombiztosítást válasszuk egymástól teljese n külön. Nem tartozik bele a társadalombiztosítási szolgáltatásokba ez a kérdés. S lehetne találni olyan megoldást, melyben a rendelkezésre álló pénzforrásokat nagyobb terhességi támogatásra fordítjuk anélkül, hogy bárki érdeke sérülne - s ebbe most még a Pénzügyminisztériumot is beleértem. Egy ilyen jellegű módosítványt készítünk. És mondom, ha az idő szorítása lehetővé teszi, ide benyújtjuk, ha nem, akkor "Az anyasági ellátás bővítéséről" címmel egy törvénymódosítás formájában szeretnénk érvényesíteni. Az t hiszem, senki érdekét nem sértjük, ha minden terhes
