Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája2 - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
4236 földalapba ennek 20 százal ékát, mintegy 78 millió aranykoronát akart a törvény biztosítani. Azonban a kijelölés csak 185 ezer hektár, mintegy 2 millió aranykorona, tehát a tervezettnek csak töredéke. Jogos az a felvetés, hogy ez a törvény az ígéretek ellenére hátrányos megkülönböz tetésben részesíti a nem helyben lakókat, hiszen ez a második földalap lett volna az a tartalék, hogy azok is földhöz jussanak, akiknek erre még egyáltalán nem volt lehetőségük. Ezzel kapcsolatosan egy konkrét példát említek: Gödöllő városában összesen 340 hektár föld volt kijelölve, ami három árverésen kelt el. A második és harmadik árverésen a budapestiek is részt vehettek, kénytelenek voltunk 10001200 négyzetméteres parcellákra osztani a területet, hogy minden jogosult kapjon legalább egy hobbitelekre v aló földet. Most a második földalapból, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága területéből sikerült kijelölni 629 hektárt, amiből a város határában semennyi sincs, viszont a szomszédos Isaszegen 280, Kerepesen például 330 hektár van. Így a város la kossága részt vehet a 20 százalékon a két községben az egész országból jövő kárpótoltakkal együtt. Ebből a példából is láthatják, tisztelt képviselőtársaim, hogy mennyire diszkriminatív ez a törvényjavaslat. De egy ellenpéldát is említek. Egy kis nógrádi t elepülésen, Palotás községben ki van jelölve a kettes földalapba 253 hektár terület, több mint 8000 aranykorona értékben. Ugyanakkor vannak a megyében olyan települések - például Drégelypalánk és Romhány , ahol a természetvédelmi területek vitája miatt mé g jóváhagyott földalap sincs, vagyis még egy barázda földet sem kaptak az ottlakók. Nos, tehát egyáltalán nem biztos, hogy jó ez a törvényjavaslat, már csak a területi eloszlás miatt sem, hiszen csak ott van kijelölve terület a kettes földalapba, ahol volt állami földterület. Így az előzőekben kifejtett hibák ellenére is támogattuk a javaslatot, hogy legyen már végre mindenkinek a birtokában a föld, hiszen a sérelmeket visszamenőleg úgysem lehet orvosolni. Tisztelt Képviselőtársaim! Módosító javaslatom arra vonatkozott, hogy most már helységenként két árverésen véget kell vetni a most kijelölt földek eladásának is. Az esetek többségében bizonyára megveszik a kijelölt 80 százalékot a helybeliek, és a második árverésen nagy tömegjelenetek közepette elfogy a 20 százalék a máshonnan érkezőknek. De gondolom, hogy néhány esetben lehetséges, hogy az ország távoli vidékein nem fogy el a kijelölt terület a helybelieknek. Javaslatom szerint ezt a maradékot hozzá kell tenni a 20 százalékhoz, és a második árverésen eladn i annak, aki jogosult árverezni. Úgy gondolom, akkor mindenképpen elegendő két árverést tartani minden érintett községben. (20.00) Ezt a javaslatomat olyannyira kézenfekvőnek tartották az árverező szakemberek, hogy így is értették a törvényjavaslatot. Sőt, tudtommal ebben a kérdésben a kárpótlást lezáró törvényjavaslatot előkészítő szakemberek is egyetértettek a Földművelésügyi Minisztériumban. Ezért nagyon meglepett, hogy a tisztelt mezőgazdasági bizottság javaslatomat nem támogatta, noha azzal az előterje sztő is egyetértett. Arról már nem is beszélve, hogy a javaslat a földügyek gyors és maradéktalan lezárását segítené elő, ezért érthetetlen számomra, hogy a tisztelt kormánypárti képviselőtársaim miért nem támogatták a mezőgazdasági és az emberi jogi bizot tságban. Mi erős fenntartásaink ellenére is támogattuk a törvényjavaslat egészét. Kérem tehát, hogy javaslatomat, amely a törvény pontosítását célozza, támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Kis Zoltán jelentkezik.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A részletes vita e szakaszához van valakinek hozzászólnivalója? Államtitkár úr, azt hiszem, módja lesz a végén véleményt nyilvánítani. Most? Tessék, államtitkár úr!
