Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP):
4233 Ezt mondta, annak ellenére, hogy ő pontosan tudja: Rozsnyón a magyar iskolaigazgatót leváltották azért, mert a magyar pedagógusok továbbképzésén vagy közgyűlésén a magyar nyelvet használták. De ezzel nincs vége a leváltásoknak, hiszen a dunaszerdahelyi módszertani központ magyar nyelvű vezetőjét szintén felmentették. Úgy hiszem, hogy példátlan lenne Magyarországon, ha szlovák anyanyelvű pedagógusok tanácskozásán a magyar kulturális minisztérium bármelyik képviselője felszólítaná őket, hogy ne használják anyanyelvüket; mint ahogy most folyik a napokban Gyulán a cigány nemzetiségű pedagógusok tanácskozása, és természetesen használhatják a saját nyelvüket. Ezek a példák, amelyeket az előbb Varga képviselőtársam és most én fölolvastunk, arra figyelmeztetik a kormánypártokat és az ellenzéki padsorokban ülő képviselőket is, hogy olyan döntést hozunk, aminek a következményei beláthatatlanok. Beláthatatlanok, hiszen úgy hiszem, csak akkor van partneri viszony, akkor van baráti viszony, ha az együttműködésben tiszteletben tartjuk egymás kultúráját és egymás oktatási rendszerét. S miután nem látjuk nemhogy ezeknek a garanciáit, hanem a szándékait - hiszen úgy gondolom, mi a szándékokkal is megelégednénk , ezért nem tudjuk támogatni az alapszerződés ratifikálását. És úgy gondolom, célszerűbb lenne, ha a kormány a ratifikálás előtt legalább a kultúra, az anyanyelvápolás területén valamiféle feltételeket kötne ki. Ezekhez a feltételekhez természetesen csak akkor van értelme ragaszkodnunk, ha ezek kölcsönösek - és én egyetértek Jakab Róbertné képviselőtársammal , hogy ugyanezeket a f eltételeket Magyarországon is teljesíteni kell. A mai helyzet és a tendenciák ismeretében azonban mégis azt gondolom, lényegesen különbözik a helyzet Magyarországon és Szlovákiában. Hiszen nem vitatjuk és nem tagadjuk, hogy '90 elő tt - a hatvanas évek következményeként - számtalan esetben megsértették a szlovák nemzetiség jogait, de úgy gondolom, hogy az elmúlt öthat évben ezeknek a jogoknak az érvényesülése egyre nagyobb lehetőséget kapott, és azt tartanánk célszerűnek, ha hasonló történne Szlovákiában is. Ha ezeket a szándékokat és ezeket a tetteket látnánk, akkor tudnánk támogatni az alapszerződést; így azonban nem látjuk ennek a hasznát, nem látjuk a Szlovákiában élő magyarság számára ennek a perspektíváját. És ezért rendkívül f ontos, hogy mit tesz ma, milyen döntést hoz a parlament. Végezetül engedjék meg, hogy egyetlenegy mondattal hadd említsem meg: ugyan itt most az oktatásról és a kultúráról beszéltem, de úgy gondolom, ez a jövő nemzedék számára nem egy kérdés - hanem az ala pkérdés. És ebben az alapkérdésben nem szabad, hogy engedjen a parlament! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, ki kíván még részt venni az általános v itában. Rott Nándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt, megadom a szót. DR. ROTT NÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyarszlovák alapszerződés országgyűlési vitája általánosabb és szélesebb körű problém ára hívja fel a figyelmet. A kormánypártok és az ellenzéki pártok éles és gyökeres ellentéte úgy is értelmezhető, hogy a hatpárti egyetértés, a hatpárti konszenzus a külpolitikában itt egy konkrét esetben sérelmet szenvedett, de általánosságban továbbra is fennáll. Az alapszerződés kérdésében kirobbant nyílt egyet nem értés azonban úgy is értelmezhető, hogy ezzel vége a hatpárti egyetértés korszakának, a továbbiakban nem beszélhetünk hatpárti konszenzussal magyar külpolitikáról. A kirobbant nyílt nézetkülön bség mellett számos kisebbnagyobb részletkérdésben is lényeges véleményeltérés mutatkozik a kormány- és az ellenzéki pártok álláspontja között. Ezek közé tartozik a Romániával megkötendő alapszerződés kérdése, a határon túli, elsősorban a szomszédos orszá gokban élő magyarság különböző szervezetei és a magyar kormány közötti viszony problémája, és még sorolhatnám tovább. A hatpárti - a kormánykoalíció és az ellenzék pártjai közötti -
