Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP):
4223 politikai, értelmiségi felkészültségükkel. Nem hatalomra, hanem emberi életre törekszenek. Valóban megdöbbentők a jelenlegi szlovák kormány korlátozásai, miért szükséges az, hogy ezek az emberek ne legyenek teljes jogúak? Nem fog megtör ténni, s ne is történjen meg, ami tőlünk délre zajlik. De mit ér az az elnyomás, amikor 5060 évig elnyomják emberek nemzetiségi jogait, és egyszerre kitör... Milyen borzalmas, s mennyivel erősebb volna ez a Jugoszlávia, ha az emberek és a polgárok ott tel jes jogúan élhettek volna az elmúlt 50 évben is? Csak szabadságban és csak teljesjogúságban, emberi méltóságom elismerésében tudok egy országot vagy kormányt szolgálni akkor is, ha én megtartom a saját kultúrámat és nemzeti öntudatomat. Úgy érzem, ez rövid látás úgy a szlovák, mint a román kormánytól, és akaratlanul. Miközben az értékes nemzeti kisebbség jogait szorítják, korlátozzák vagy elveszik, saját maguknak ártanak. Ez az alapszerződés jogi véleményem szerint abban a pillanatban hatályos, amikor aláírt ák. Nem lehet később változtatni rajta, hogy most modifikálok a ratifikálásáig vagy egyéb módon. A szerződés az aláírásával hatályossá válik. A ratifikálással törvénnyé válik. Ezen nem lehet változtatni és különböző magyarázatokat adni. Akkor megint nincs a szerződésnek semmi értelme. Igen tisztel Országgyűlés! Szeretnék még két jelenségre rámutatni. Sajnos, a magyar kormány ezt a részt elhanyagolta, legalábbis nem kellőképen használja. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1994. július 8án Bé csben előterjesztett egy határozati javaslatot - Győriványi Sándor, kedves barátom, a Kisgazdapárt részéről ült mellettem , amelyet az előadó osztrák Paul Schieder úr fölolvasott. A következő szöveg állt benne: (18.50) "Az Európai Biztonsági és Együttműkö dési Értekezlet kimondja és határozatilag megerősíti, hogy azok az államok, amelyek rendszeresen gátolják az emberi jogok gyakorlását, azok a béke és a demokrácia fejlődését akadályozzák." Felálltam és kértem az előadót és az elnököt, hogy egészítsék ki: a z "emberi jogok" és a "nemzeti kisebbségi jogok" szövegrésszel. Mindkettőt említsék meg, mert az "emberi jogok" nem azonos a "nemzeti kisebbségi jogok"kal. Nem kell mondanom, hogy óriási vihar, csata volt a románok és a szlovákok részéről. De végül is, ké tnapos vita után az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet először ebben a formában kimondotta - megismétlem : "...azok az államok, amelyek rendszeresen meggátolják az emberi jogok és a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlását, azok a béke és a demok rácia fejlődését akadályozzák". Szeretném, ha a nyugati hatalmak, amelyek felszólalnak az ügyünkben, ezt hoznák Szlovákia és Románia tudomására. Legutóbb 1994. szeptember 18án, Koppenhágában, az Interparlamentáris Unió ülésén, Szűrös Mátyás képviselőtá rsam, elnök úr vezetésével, ugyancsak a határozattervezetszerkesztő bizottságba kerültem India, Kína, Chile, Kanada, Kenya, Ceylon, Kamerun társaságában. Ott ugyancsak ilyen szöveg volt ezzel a különbséggel: "Minden államnak biztosítani kell, hogy az embe ri jogok gyakorlására megteremtse a lehetőséget." Ott ugyancsak javasoltam kiegészíteni: "emberi jogok" és "nemzeti kisebbségi jogok". Kétnapos harc volt, főleg India részéről. Itt el kell mondanom, mert nagyon érdekes jelenet volt, hogy a kanadai elnök - aki természetesen szintén érdekelt volt e kérdésben - végül már le akarta zárni a vitát és azt mondta, hogy szavazzunk. Tizenhárman voltunk a szerkesztőbizottságban, hat szavazat kellett, de csak öt szavazat volt. Mellettem ült Kína delegátusa - fiatal emb er volt, akit előző nap kisegítettem , ránéztem és felemelte a kezét. Így Kína szavazatával ez a határozat is megszületett. Erre szeretném tehát a kormány figyelmét is felhívni, mert jelentős, hogy 135 ország megszavazta, hogy igenis azon államoknak kell a lehetőséget megteremteniük az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlásának biztosítására. Elnök Úr! Igen Tisztelt Országgyűlés! Tudom, hogy ez egy nagyon fontos szerződés, azt is tudom, hogy kényes kérdés. De én nehezen tudnék ebben a szerződésben igennel szavazni addig,
