Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - NEMES MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
4211 figyelembe kell venni. De amire mindig büszke voltam, Tótkomlóson - ön is ismeri, é n is ismerem , már a hetvenes években bármilyen ünnepség volt augusztus 20án, március 15én ott volt a szlovák nemzeti zászló és ott volt a magyar zászló is. Én ennek nagyon örültem, és nagyon szeretném, ha Pozsonyban, Kassán és a Felvidéken Szlovákiában a magyar városokban is nyugodtan kint lehetne a magyar zászló mindenfajta korlátozás nélkül. Én ennek legfeljebb csak a jeleit látom. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Nemes Miklós képviselő úrnak. (17.50) NEMES MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kasuba képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni. Képviselő úr beszédében nem mulasztotta el megemlíteni, hogy számos külföldi vendég, politikus, aki hazánkba látogatott, hangoztatta az alapszerződés fo ntosságát. Sajnos, a magyar kormány újra elköveti azt a hibát, amit egykor az MSZMP, csak azzal a különbséggel, hogy ők arra figyeltek, hogy Moszkvában mit mondanak, a mai magyar kormány pedig arra figyel, hogy mit mond a Nyugat. De egyvalamit mind a kette n elfelejtettek: a külpolitikusaink közül soha senki nem vette figyelembe az önhibájukon kívül határainkon túlra került magyarság érdekeit. Az, amit képviselő úr is említett, hogy ezeknek a magyaroknak egy része elfelejtette az anyanyelvét, egyenes követke zménye annak, hogy a mindenkori magyar kormány külpolitikusai nem tudták elérni az anyanyelvű oktatás még elfogadható szintjét sem a szomszédos országok kormányainál. Ezek a magyar nemzetiségű emberek jelenleg egy másik állam állampolgárai, saját érdekeik védelmére korlátozottak a lehetőségeik. Ha az anyaország kormánya nem tudja érdekeiket hatékonyan képviselni, nem kell csodálkozni azon, ha ezek az emberek az idő múlásával lassan beolvadnak abba az országba, abba a nemzetbe, amelynek jelenleg állampolgára i. Eltelik tízhúsz év és többet ebben a Házban nem kell beszélni határainkon túl élő magyar kisebbségről. Amit Varga képviselő úr nem említett meg, én megemlítem: a Felvidéken valamikor 1 millió 200 ezer magyar nemzetiségű állampolgár élt, jelenleg a szám uk körülbelül 650 ezer körül van. Azt hiszem, hogy a számokban nem sokat tévedtem. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces viszontválaszra megadom a szót Jakab Róbertné képviselő asszonynak. JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP) : K öszönöm, elnök úr. Képviselőtársaim! Én - valószínűleg önökkel együtt - mindig nagyon sajnálom a magyar képviselőtársakat Pozsonyban vagy Bukarestben, ha őket bántják, támadják. Tudom, hogy önök most nem ezt csinálják, de valahogy kezd a kép ilyenné válni. A tényekben egyetértünk, majdnem mindenkivel egyetértek; reciprocitásról nem beszéltem, arányosságról nem beszéltem, semmi ilyesmit nem követeltem. Azt, hogy '60ban történt az a bizonyos miniszteri rendelet, természetesen tudom, nem az Antallkormány rov ására írom - senki ilyet nem mondott. Az új iskola felépült, tudok róla, hiszen nagyon sokszor interpelláltam érte és, higgyék el, 25 évet vártunk rá. Győriványi kollégámnak mondom: abban az iskolában volt tanítványaim tanítanak. Pontosan tudok róluk minde nt, a gyerekeket is ismerem, a pedagógusokat is; összesen három tantárgyat tanítanak szlovákul. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces hozzászólásra Bársony Andrásnak adom meg a szót, Szocialista Párt. BÁRSONY ANDRÁ S (MSZP) : Köszönöm, elnök úr és megkövetem Szűrös Mátyás képviselőtársamat, de úgy gondolom, hogy néhány dolgot el kell mondani.