Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. ROTT NÁNDOR (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
4202 Itt k épviselőtársaim a körülbelül két hónappal ezelőtti vitában éles polémiát folytattak, ha jól emlékszem, Sepsey képviselőtársammal, mivel riogatta a Magyar Demokrata Fórum a választópolgárokat. Megmondom önöknek őszintén - s hadd legyek szubjektív , én azza l riogattam a választási kampányomban a választópolgárokat, hogy sok mindent megtehetnek önök, de nem áldozhatják fel ez alatt a négy év alatt a három és félmillió magyar sorsát itt a Kárpátmedencében; és én azzal riogattam a választókat, hogy önök villám gyorsan feltétel nélkül - hangsúlyozom: feltétel nélkül - alapszerződést fognak kötni. És ez sajnos bekövetkezett. Az elmúlt ülésen Jakab Róbertné azt mondta - szó szerint idézem - : "A mi parlamentünknek nincs oka kételkedni a partner tisztességében, sem Mečiar miniszterelnök, sem kormánya, sem a Szlovák Nemzetgyűlés tisztességét nem szabad megkérdőjelezni." Nem is kérdőjelezzük meg, képviselőtársam, de akkor legyen szabad néhány kérdést feltennem: Ha ez így lenne, akkor miért volt hosszas huzavona az 1201es ajánlás értelmezése körül, és miért van még a mai napokban is? Miért indult frontális támadás a magyar közösség ellen? Miért készült az a koncepció, ami szerint Szlovákia területi és közigazgatási beosztásának egyedüli rendező és meghatározó elve a nem zetállam eszméje, és minden ennek rendeltetik alá? (17.10) Miért csökkentették radikálisan a Csemadok anyagi támogatását? Hogyan értékelhetjük az oktatási tárca iskolákra, óvodákra, a nevelésioktatási koncepcióra vonatkozó tervezetét? Ez is az alapszerződ és része vagy feltétele? Az alapszerződés megkötésénél álláspontom szerint mindenképpen figyelembe kell venni - és figyelembe kellene venni , hogy mi történt itt 1920. június 4e óta. Mi történt Csehországban, mi történt Szlovákiában, miért került sor Cse hszlovákia kettéválására, mi történt Romániában, és mi volt a trianoni békeszerződésben? Én úgy emlékszem, hogy a trianoni békeszerződésnek is volt egy kisebbségvédelmi klauzulája, és úgy emlékszem, hogy a Népszövetség felé számtalan panasszal fordultak an nak idején, aminek semmi értelme nem volt, mert nem tartotta be egyik fél sem. Én úgy emlékszem - és nagyon sajnálom, hogy erről sem esett szó a vitában , hogy amikor a trianoni békeszerződés bekövetkezett, akkor a Felvidéken - a jelenlegi Szlovákiában - 1 millió magyar élt. Úgy tudom, de lehet hogy rosszak az ismereteim, hogy most 600 ezren vannak. Kérdezem, tisztelt Ház, mi ez, ha nem asszimiláció. Több képviselőtársam részletesen foglalkozott a beneši dekrétumokkal, a beneši dekrétumok tartalmával. Megg yőződésem, hogy a beneši dekrétumok visszavonása nélkül tárgyalni sem lehetett volna a szlovák féllel az alapszerződés ügyében. Nem akarok hosszas történelmi fejtegetésbe bocsátkozni, bár a Házban erről ma már éles polémia zajlott le, hogy a mi fülünket és a jóérzésű magyarokat az mindenképpen bántja, hogy II. Rákóczi Ferencet szlovakizálják, hogy a legősibb főúri családok neveit ma is szlovákra fordítják, hogy történelmi emlékhelyeinket felszámolták. Mi nem tudjuk azt elfelejteni, hogy Fadrusz János halhat atlan szobrát összetörték. Nem akarom felsorolni, hogy mi történt a Felvidéken, nem akarok arról beszélni, hogy mi történt a cipszerekkel, nem akarok arról sem beszélni, hogy mit írt Illés Endre Lőcséről, ahol iskolába járt - zárójelben és halkan mondom, h ogy azt írta: vizeletszagú lett a város , s nem akarok arról beszélni, hogy ez alatt a 75 év alatt a magyar múlt folyamatos és fokozatos felszámolása történt meg a jelenlegi Szlovákiában, és ez a tendencia folytatódik. Úgy gondolom, ez a vita felbillent v alamilyen oldalra. Magyarország - a jelenlegi Magyarország is, sőt a korábbi vezetés is , tiszteletben tartotta és elismerte a trianoni békeszerződést. Elismertük az 1947es párizsi békeszerződést, melynek jutalmaként még három községet - Horvátjárfalvát, Oroszvárt és Dunacsúnt - elcsatoltak Magyarországtól. Tiszteletben tartottuk, a határok erőszakos megváltoztatását soha nem kívántuk, nem követeltük. Úgy gondolom, hogy a korábbi és a jelenlegi
