Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KASUBA JÁNOS (MSZP):
4197 hallhattunk értékeléseket. A mindenkori hatalom és a vilá gpolitika érdekei, érdektelensége miatt 75 év is kevés volt a kialakult viszonyok elfogadható rendezésére. Ez nem sikerült a két világháború között, nem sikerült a sokat emlegetett 45 évben, de az Antallkormány idején sem, bár a rendszerváltás kezdete kec segtetett némi lehetőséggel. Törekedtem arra, hogy e témában átnézzem az előző kormány tagjainak beszédeit - ezek száma természetesen sok száz , közülük sokat érdemes volna szembesíteni a mai véleményekkel. De természetesen nem ez a célom, értelmetlen is lenne, csupán egyetlen egyet idézek közülük. 1990 áprilisában Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter mondta az alábbiakat: "A magyar külpolitika második legfontosabb sarokpontja a szomszédokkal való viszony rendezése. Ez csak az érintett kormányokkal lehet séges, a történelmet szomszédainkkal együtt fogjuk alakítani.". Gondolom, legtöbben akkor is, és ma is egyetértenénk ezekkel a célokkal, csak az a baj, hogy a szándékokból kevés valósult meg ebben az időszakban is, sőt, az 1991 utáni néha túlzott magyarkod ás vagy bizonyos szerepek túlhangsúlyozása inkább a magyarellenes hangulatot erősítette fel. A lakosság részéről és képviselőtársaim közül is sokan kedvezőtlen tapasztalatokat ismertek meg és éltek át, ezért bizalmatlanul fogadták az alapszerződésnek még a gondolatát is, abból kiindulva, hogy hiába van megállapodás - mint eddig már sokszor , nem lesz végrehajtás, sőt, esetleg a jelenen és a jövőn is ront az alapszerződés. Az aggodalmak jelentős része nem alaptalan, sőt a jelen számos eseménye - mint arról ma is már többször szó esett , a jelen nyilatkozatok újra okot adnak az aggódásra. Ezt figyelembe véve is túl kell azonban lépni azon, hogy mindig azt higgyük, hiábavalóak a megállapodások. Mindkét országban, mindhárom szereplőnek túl kell lépnie az évtiz edes beidegződéseken. A szerződés, amelyet a magyar diplomaták rendkívül nagy türelemmel és nagy határozottsággal fogalmaztak meg, nem ellentétes a magyarság érdekeivel, nem ez az oka az előforduló magyarellenes lépéseknek és nyilatkozatoknak. (A jegyzői s zéket dr. Trombitás Zoltán és Nahimi Péter foglalja el.) Senki nem gondolhatta, hogy ennyi éves viszálykodás után a szlovák szélsőségesek, de akár a szlovák lakosság egy jelentős része is, kitörő örömmel fogadnak majd egy ilyen szerződést. A politikai tapa sztalatok alapján szinte számítani lehetett az ilyen megnyilatkozásokra és elutasító törekvésekre. Szlovákiában számtalan ellentmondás van, amit nem is biztos, hogy kellően ismerünk. Például van szlovákokból álló keresztény párt, ugyanakkor van magyar kere szténydemokrata mozgalom, és ugyanilyen kettősség áll fenn a liberális pártoknál is. E pártokra a lakosság nagy része nemcsak ideológia alapján, hanem döntően etnikai alapon szavaz. Hasonló elveket valló pártok éppen a kisebbségi kérdést értékelik egészen másként. Ez hozzájárul ahhoz, hogy nem alakul ki igazi párbeszéd, munkakapcsolat más politikai és társadalmi erőkkel, nem is beszélve a kormányról - s ez a helyzet már szinte megalázó. Kit lepett meg tehát a szerződéssel szembeni ellenállás? A valóság nem értékelhető másként, mint ahogy Tabajdi Csaba államtitkár megfogalmazta egy külügyi bizottsági ülésen: a szerződés a hatékonyabb magyarságvédelemre ad esélyt, de a reális jogok megvalósításáért most kezdődik a harc. Sem a magyarországi ellenzéki pártok, se m a szlovákiai nacionalista pártok nem tudták megakadályozni az alapszerződés aláírását. Már köztudott, hogy az egész világ üdvözölte ezt az aláírást, ezt persze sokan lebecsülik. Azért, hogy ne csak az állandóan emlegetett nyugati országokkal példálózzak, elmondhatom: a napokban nálunk járt lengyel parlamenti delegáció is döntő jelentőségűnek tartja. Történt már utalás az RMDSZ, legalábbis az új, most megválasztott vezetőinek véleményére, de ugyanígy a Magyar Polgári Párt legutóbbi nyilatkozatára is, amely et szintén idéznék: "Az alapszerződés kedvező helyzetet hozhat a magyarság számára.". Mindezek után az ellenzéki pártok a parlament jóváhagyását kívánják késleltetni. Több érvük közül egy, hogy helytelen első helyre helyezni a magyar integrációs törekvések et, azért is, mert véleményük szerint senki nem kérte ezt a nyugati politikusok közül. Amellett, hogy szerintem vitatható az integrációs törekvések és a határon túli magyarok érdekeinek szembeállítása, azt tapasztaltam, hogy egyetlen hozzánk látogató nyuga ti delegáció sem mulasztotta el hangsúlyozni a
