Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÓTI GYÖRGY (MDF):
4184 Azt kell látnunk, hogy vannak olyan kérdések, olyan lépések, amelyeket Szlovákiában meg kell tennie egy kormánynak ahhoz, hogy sikeresen rati fikálja az alapszerződést; amelyek nem szükségesek itt. És azt gondolom, ebben az értelmezési kényszerhelyzetben nem szabad feldúsítanunk és jelentőségén felül értékelnünk ezeket a megnyilvánulásokat. Miközben idézni lehetne más oldalút is, hiszen én is ol vastam olyat, hogy éppenséggel az egyik szlovák szélsőséges nemzeti politikus kijelenti, hogy természetesen az alapszerződés nem beszél kollektív jogokról, autonómiáról, mindazonáltal Szlovákia szuverenitásán, területi épségén sebet ejthet. Végül két dolgo t szeretnék még elmondani. Én nagyon szerencsétlennek tartanám, ha a mi gondolkodásunkban és érvelésünkben tartósan dominánsan működne ez a logika, amely megkülönböztet államalkotó, államalkotásra képes és nem államalkotó, erre képtelen nemzeteket. Azt gon dolom, hogy miközben a történelemnek megvannak a tanulságai és ezeket nekünk is le kell vonni, nem biztos, hogy konstruktív alapot jelent a konfliktusaink és történelmi mélységű konfliktusaink megoldásában egy ilyen közelítés, amely helyből úgy minősít szo mszéd nemzetet, hogy azt ő magára sértőnek találhatja. Csak utalnék arra, hogy ebben a tekintetben itt elhangzott egy más irányú észrevétel - Csapody Miklós is utalt rá, és a kormánytöbbség padsoraiból is elhangzott egy érvelés , ami a magyar ellenzék és a szlovák ellenzék, mármint az alapszerződés ellenzéke között próbált meg valamiféle összefüggést felállítani. Két dologra utalnék. Emlékeztetnék arra - különösen a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőit, akik rendkívül jó szakmai megalapozottságú javasl atokat és nagyon mérsékelt, úgy gondolom, higgadt és bölcs politikai véleményt mondtak el itt erről az alapszerződésről, ugyanakkor elmondták azt is, hogy nem tudják elfogadni, nem tudják támogatni ezt az alapszerződést , hogy az elmúlt ciklusban az ukránmagyar alapszerződés esetében az MSZP frakciója rendkívül sok szakmai aggályt, nagyon sok kritikát fogalmazott meg, ezzel együtt elfogadta és támogatta, mert úgy érezte, hogy előrelépést jelent. Tudom azt, hogy egészen másféle motívumok azok, amelyek arra késztetnek ellenzéki politikusokat és politikai szervezeteket, pártokat, frakciókat, hogy ne támogassák ezt az alapszerződést, mint ahogy ez Szlovákiában van. Ugyanakkor arra is szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a felületes szemlélő, belső vagy külső szemlélő számára ezek a különbségek esetleg jelentéktelenné válhatnak, és valóban kialakulhat az a csalóka látszat, ami egy platformra, egy helyzetbe, egy pozícióba hozhatja a magyar parlamenti és a szlovák parlamenti ellenzőit ennek az alapszerződésnek. Végül annyit szeretnék elmondani zárásképpen, hogy egy idős szlovák - ha úgy tetszik: tót - ismerősöm nekem azt mondta, hogy amióta a csehek is eltaszították a szlovákok kezét, azóta nagyon árva, talán a legárvább népnek érzik magukat. Azt hiszem, ez a hel yzet, ez a lelkiállapot számunkra, mint szomszédok számára, lehetőséget is jelent. Lehetőséget jelent abban az értelemben, hogy talán egy nagyobb bizalom, egy nagyobb megértés, és azt gondolom, nagyobb türelem - ami az új szlovák állam élményével természet esen összefügg - segíthet nekünk kiaknázni azokat a lehetőségeket, amelyekhez talán közelebb visz ez az alapszerződés is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces reagálásra megadom a szót Csóti György képviselő úrnak, MDF. CSÓTI G YÖRGY (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kocsi László képviselőtársam rámutatott egy nagyon fontos kérdéskörre, egy összefüggésre: a szlovák kormányprogram és az alapszerződés összefüggésére. Azt mondotta, hogy egy viszony van a kettő között. Sajnos ez a viszo ny még köszönőviszonynak sem nevezhető, és ezért kértem szót. A probléma pontosan az, hogy az a kormányprogram, amely Pozsonyban ez év januárjában megszületett, szöges ellentétben áll ennek az alapszerződésnek a pozitív elemeivel, és