Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - KOCSI LÁSZLÓ (MSZP):
4182 alapszerződést és célszerű azt ratifikálni. Ha ezt tesszük, ha világosan és határozottan ratifikáljuk ezt a szerződést, sokkal következetesebben léphet fel a magyar kormány ezekben a dolgokban, hiszen nagyon világosan állíthatja azt, hogy Ma gyarország ebben a kérdésben állást foglalt; ezen állásfoglalás egy biztos alap ahhoz, hogy az alapszerződésre hivatkozva utasítson el ilyen szándékokat, hiszen ezek a szándékok - azt gondolom - ellentétesek az alapszerződés betűjével és szellemével. Az al apszerződés azonban tartalmaz olyan elemeket, amelyeket a ratifikálási vitában célszerű felidézni. Egyrészt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyarszlovák alapszerződés a kétoldalú nemzetközi szerződések tekintetében mind ez idáig a kisebbségi fogalmaknak talán a legteljesebb listáját tartalmazza, és külön kiemelhető az az ez idáig példa nélkül álló megoldás, hogy több nemzetközi szerződést a két állam belső jogrendjének részévé tett, ez így korábban nem volt gyakorlat. Az alapszerződéseknek az intézményekhez való joggal foglalkozó részei - amelyek tulajdonképpen a kulturális autonómia definícióját is jelentik , illetve a nyelvhasználatra vonatkozó jogok részletes szabályozása szintén említésre érdemes ebben az összefüggésben, továbbá az is, hog y az alapszerződés elismeri: a keretegyezmény a kisebbségi jogok egyfajta alapjának minősül minden kisebbség tekintetében, azonban ráadásként az addig felsorolt három más fontos nemzetközi dokumentumot is irányadónak tekint a keretegyezményben foglaltakra nézve, a magyar és a szlovák kisebbség vonatkozásában. Továbbá még egy elem, az alapszerződés tartalmazza a belső közigazgatási határok megváltoztathatatlanságára vonatkozó rendelkezéseket, olyképpen, hogy azok a kisebbségek részéről hátrányos következmény ekkel ne járjanak. Ezt a 1201es is, de a keretegyezmény magyarázata is tartalmazza. Ezen túlmenően én is fontosnak tartom megemlíteni - amiről itt már nagyon sok szó esett és amelyekre gondolataim végén visszatérnék , a beneši dekrétumokat, de szeretném leszögezni, hogy az alapszerződés tulajdonképpen a kisebbségi, a 15. cikkben a 2/b bekezdés, de az idézett koppenhágai dokumentum is teljesen világosan rögzíti a diszkrimináció, tehát a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének tilalmát. Ezen túlm enően talán azzal is érdemes számot vetni, hogy az itt nagyon sokszor hivatkozott szlovákiai magyar politikai erők által megfogalmazott és szükségesnek tartott feltételek, programok hogyan kerültek be, illetve mennyiben épültek be az alapszerződésbe, tehát ha úgy tetszik, mennyire erős az alapszerződés kisebbségi passzusa. Úgy gondolom, azzal, hogy az ENSZnyilatkozat, a koppenhágai dokumentum és a 1201es egyértelműen részévé vált az alapszerződésnek, az a követelés, hogy a releváns nemzetközi dokumentumok ban vállalt kötelezettségek jogként kerüljenek elfogadásra, teljesült. Az önkormányzati szervek létrehozására a 1201es elég sokat vitatott 11. pontja biztosít lehetőséget. Az intézményi autonómia konkrétan szerepel az alapszerződés 15. cikkének 2/e pontjá ban, továbbá lehetőséget ad rá az ENSZnyilatkozat 2/4. pontja, a koppenhágai dokumentum és a 1201es is. Az anyanyelv használatának biztosítása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban bekerült a 15., tehát a kisebbségi cikkbe. A határ menti együttm űködés biztosítása szintén bekerült az alapszerződés 7. cikkének 2. és 3. pontjába. Az egy más kérdés - és itt egy pillanatra megállnék , hogy itt megint lehet értelmezési probléma, hogy mit tekintünk mi regionális együttműködésnek, már gazdasági értelemb en, és mit tekintenek ők annak. Ezzel együtt az alapszerződés utat nyit ennek a lehetőségnek. A diplomák ekvivalenciája szintén szerepel a 12. cikkely 5. pontjában, és a kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése is szerepel a preambulum (5) bekez désében, ahogy erről már szó volt. Természetesen szólni kell - és a későbbiekben szólnék is néhány mondatot - arról, hogy mi a gyengéje, mi az, amit mi is, a határon túli magyar politikusok is szerettünk volna, de nem sikerült. Előbb azonban még egy mondat arról, hogy természetesen - ahogy erre utaltam , maga az alapszerződés a Mečiarféle kormányprogrammal is egyfajta viszonyban áll, amit már akkor ismertünk. Azt gondolom, hogy tulajdonképpen az a gazdasági centralizációs törekvés, ami
