Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
4159 Először is teljesen téves a képviselő úrnak az az alkotmányjogi értelmezése, ami azt mondja, hogy parlamenti felhatalmazásra van szüksége a miniszterelnöknek az alapszerződés aláírásához. Ez n em így van. A miniszterelnöknek az aláíráshoz kormányfelhatalmazásra van szüksége. Ezt a kormányfelhatalmazást a miniszterelnök úr megkapta. Az alkotmány 19. §a azt írja elő, hogy a szerződés megkötése tartozik parlamenti hatáskörbe, az pedig most folyi k, a ratifikációs eljárás során. Tehát a szerződést most fogjuk megkötni. Hatályba lépni és érvényessé válni csak akkor fog, ha a szlovák parlament is ratifikálta, és ha a ratifikációs okiratokat is kicseréltük. Itt tehát semmilyen alkotmányjogi vagy alkot mányellenes lépés a kormány részéről nem történt. Ami a beneši dekrétumokat illeti: Nyilvánvalóan nincs ennek a Háznak egyetlenegy képviselője sem, aki védelmébe venné a beneši dekrétumokat. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a beneši dekrétumok a I I. világháború utáni bosszú és retorziók légkörében született törvényi rendelkezések. Magunk is azon vagyunk, hogy ezeket a dekrétumokat a még érvényben lévő, morálisan még fenntartott részeiben is vissza kell vonni. Ennek ellenére szeretném megjegyezni, t isztelt képviselőtársam - mert úgy látom, ezzel nincs tisztában a szerződés tanulmányozása nyomán sem , hogy a szerződésnek két cikkelye kifejezetten kitér erre a vonatkozásra: részben a 14. cikkely, részben a 15. cikkely b) pontja, amely kimondja a telje s jogegyenlőséget, illetve a diszkrimináció teljes tilalmát. Tehát, ha érvényessé válik ez az alapszerződés, akkor egy belső jogban hatályos eszközt kap az ottani magyarság, hogy föllépjen a beneši dekrétumok még ma is élő - sajnos, élő - hagyatékával szem ben. Ugyanakkor szeretném megjegyezni, hogy a beneši dekrétumok alapszerződésbe foglalása mintegy a szerződés elfogadásának feltétele, egészen az aláírás napjáig nem merült föl. Nem merült föl sem tisztelt képviselőtársaink, sem a határon túli magyarok, a szlovákiai magyarok részéről. Többször megemlítették, ez kétségtelen tény, hogy szerencsés lenne, ha erre is ki tudna térni az alapszerződés. Soha senki nem mondta, hogy ez az elfogadás igazi feltétele. A mi partnereink mindig azt mondták, hogy a 1201es a jánlás az, amit szükségesnek és nélkülözhetetlennek tartanak. (12.40) Tehát én ezt egy utólagos feltételtámasztásnak tartom. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy ebben az ügyben vannak lépéseink, közösen fel fogunk lépni és el fogjuk tudni érni, amit szeretnénk . Engedje meg, hogy kitérjek a társnemzet fogalmára is. Képviselőtársam azt mondta, hogy sehol nem tartalmazza az államalkotó nemzet vagy a társnemzet fogalmát. Valószínűleg elkerülte Torgyán képviselő úr figyelmét az alapszerződés preambuluma. A preambulu m is integráns része az alapszerződésnek, és ez nyilvánvalóan kimondja, hogy a két országban élő kisebbség, tehát a magyarországi szlovákok és a Szlovákiában élő magyarok az adott társadalom és az adott állam integráns részét képezik. Ezt meg fogja találni képviselő úr. Tehát azt hiszem, itt semmilyen probléma nincs. Az alapszerződés és az alapszerződést aláíró mindkét fél elismerte azt, hogy a nemzetiségek nem külső, alávetett egységei az adott társadalomnak, hanem annak egyenrangú, integráns részei. Ami a z anyanyelv és a más állam nyelvének kérdését illeti, érthetően fogalmazott úgy az alapszerződés, hogy más állam nyelvének elsajátítása, hiszen ez is a történelmünk része, ezt sem tudjuk megtagadni. Ez elsősorban a magyarországi szlovákságra vonatkozik. Ma magyarországi szlovákok igen jelentős részének anyanyelve magyar. Lehet, hogy ez meglepő, de így van. Tehát számukra egy más állam nyelvének elsajátításáról van szó. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy egy sokszínű, értékekben, kultúrákban, életformákban sz abadon versengő társadalmat és országot segítsünk elő, ilyen viszonyokat teremtsünk, ezért akarjuk elősegíteni azt, hogy elsajátíthassák egy más állam nyelvét is, ami most nem anyanyelvük az adott ország állampolgárainak. Kétségtelen, hogy kevésbé vonatkoz ik ez a szlovákiai magyarokra, hiszen ők az anyanyelvüket jobban meg tudták őrizni.
