Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
4148 parancsot kapta, hogy másnap reggel nyolc órára készítse el a gyűlésről a jelentést a főnöke számára. Egész éjjel dolgozott rajta, reggel nyolc órakor ott volt a jelentés, és amikor az éjszakai munka után kifújta magát, kezébe vette az újságokat és a Magyar Nemzetben sokkal jobban le volt írva ugyanaz a gyűlés, mint az ő titkos jelentésében. Természetszerűen a nemzetbiztonsági szolgálatok gyűjtenek titkos eszközökkel információkat és gyűjtenek ny ílt eszközökkel információkat. Így van ez külföldi vonatkozásban és belföldi vonatkozásban egyaránt. Semmi értelme nincs annak, hogy a nyílt eszközökkel gyűjtött, mindenki számára hozzáférhető információk, amennyiben a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz kerül nek, egyszerre államtitokká váljanak. További probléma ezzel az államtitok körrel, hogy úgy tűnik, nem történt meg igazán a kormányzati összehangolás a különböző államtitok köröket megállapító szervezetek között. Például a Nemzetbiztonsági Hivatal a szerve zett bűnözéssel kapcsolatos titkos információszerzés során beszerzett adatait nyolcvan évre minősíti államtitoknak. A rendőrségnél ugyanezek az adatok, hogyha nem kerülnek nyomban felhasználásra a büntetőeljárásban, akkor kilencven évig titkosak, vagyis va n tíz év, amikor ugyanaz az adat a nemzetbiztonsági szolgálatnál már nem államtitok, a rendőrségnél még államtitok. De tegyük hozzá, hogy a rendőrségi törvény szerint a titkos információgyűjtéssel szerzett adatok a büntetett előélethez fűződő hátrányok aló li mentesülés végéig kezelhetők. Ez húszéves ítélet esetén, mondjuk azt a számunkra jó, az elítélt számára nem jó esetet, ez negyven év. Akkor viszont ötven év, amikor nem lehet tudni - legalábbis én nem egészen tudom , hogy mit csinál azzal az adattal a rendőrség, amelyet már nem kezelhet, de még államtitok. Mi lesz vele? Lehet, hogy van erre valami kádencia, én mindenesetre nem tudtam rájönni, hogy hogyan kell ezt értelmezni. A határőrség titokkörénél: a határőrség feladatai rendkívüli és szükségállapot esetén 15 évig minősülnek államtitoknak, ez az államtitokká minősítés leghosszabb ideje 15 év. A rendőri csapaterő irányításával kapcsolatos információk - ugyancsak minősített helyzetekben - harminc évig képeznek államtitkot. Miért van az, hogy a határőrsé gnél csak 15 év ez a minősített állapotra rögzített államtitok, a rendőrségnél a duplája? Az országmozgósításra vonatkozó összesített tervek a Honvédelmi Minisztérium titokkörében 90 évig képeznek államtitkot, a polgári védelem vonatkozásában 15 évig. A re ndőrség titkos információgyűjtő tevékenységével kapcsolatos oktatási célú kiadványok 30 évig képezhetnek államtitkot. A Nemzetbiztonsági Hivatalnál ugyanezek az oktatási anyagok 50 évig, illetve nem voltam pontos, nem ugyanezek az oktatási anyagok, mert eg y külön szabályban azt mondja a titokköri jegyzék, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati eszközeire, módszereire, eljárásaira vonatkozó minden adat 80 évig titkos. Kíváncsi vagyok, hogy mi van ezekben az oktatási anyagokban, hogyha nem az in formációgyűjtés titkos eszközeire vonatkozó oktatási anyagok, és mi indokolja azt, hogy az oktatási anyagok csak 50 évig legyenek titkosak, miközben a kíváncsiskodó rendőrségi oktatási anyagokból megismerheti a titkos információgyűjtés eljárásait és eszköz eit. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás szerint a rendőrség közvetlenül maga nem gyűjt titkos információkat, hanem megbízza ezzel a feladattal a nemzetbiztonsági szolgálatok kötelékében működő szakszolgálati főigazgatóságot. De ez tulajdonképpen csak mellékes ebből a szempontból. Ugyancsak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál a technikai rendszerek és eszközök kutatására, fejlesztésére vonatkozó adatok maximális titkosítása nyolcvan év. Gondoljuk meg, ha a nemzetbiztonsági szolg álatok kifejlesztésében került volna erre sor, akkor most a hegyikristályos rádió államtitokká minősítése talán a vége felé járna. A honvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú találmányok titkosítási ideje ötven év. Ha Teller Ede véletlenül itthon marad és Magyarországon találja fel a hidrogénbombát, akkor az államtitok volna, holott a valóság az, hogy ismereteim szerint a hidrogénbomba előállításának a
